Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)
Kézművesek Pest-Budán és környékén
félreeső vidéken, illetve átmenetileg egy-egy háborús, természeti csapásokkal terhes időszakban fordult elő.10 Ugyanilyen ellentétesek a vélemények az újratelepítési mozgalom kézművesiparra gyakorolt hatásával kapcsolatban is. A kutatók egy csoportja szerint jobb iparosok nem jöttek Magyarországra, hogy elölről kezdjék az életet, tehát az újratelepülés nem jelentett lényeges tényezőt a magyar ipar fejlődése szempontjából, sőt a betelepülő kézművesek egy része kényszerűségből földművelővé vált.11 Egy másik csoport ezzel szemben azt állítja, hogy az újonnan beköltözöttek létszáma, szakértelme és gyakorlata igen jelentős.12 Nem lenne nehéz ugyanígy egymásnak ellentmondó véleményeket idéznünk a céheknek és a földesúri birtokoknak a kézművesipar újjászervezésére gyakorolt hatásáról, vagy a kézművesek egy-egy településtípusra jellemző létszámáról, iparági szerkezetéről sem, ettől azonban most eltekmtünk. Úgy hisszük, hogy a világos és ellentmondásmentes összkép kialakításának nehézségeit az eddig elmondottak is kellőképp alátámasztják. Mi lehet ennek a zavarnak az oka? Bár kétségtelen, hogy egyes állítások mélyén koncepcionális eredőkre lemetünk: a betelepülést alábecsülő, a viszonyokat archaizáló álláspont például kapcsolódott egy „kurucos", a „Habsburg-gyarmatosítással" utólag is hadakozó történetírói vonulathoz, valójában - véleményünk szerint - azonban nem egyedül s talán nem is elsősorban ez a fö ok. Ha ugyanis a különböző állítások adatbázisait szemügyre vesszük, kiderül, hogy meglehetősen szegényesek. A külkereskedelmi statisztikák mellett ugyanis e korszakra vonatkozóan csak a céhekről rendelkezünk komolyabb adatgyűjtéssel.13 Forráskritikai alapossággal végrehajtott regionális kézműipari adatbázisunk a 18. század elejéről jószerével egyáltalán nincs, az idézett megállapítások többnyire egy-egy összeírás felületes „kiszázalékolásán", még inkább egy-egy közigazgatási szerv vagy földesúri tisztviselő jelentésén, illetve egy-egy kézművesmester vagy céh panaszos beadványán alapulnak, melyek a dolog természetéből adódóan rendszerint valamilyen cél érdekében íródtak, ezért a kelleténél is szubjektívebbek. A megoldáshoz vezető úton az első lépéseket tehát csak egy olyan - a falusi és mezővárosi kézművesiparra egyaránt vonatkozó - adatbázis létrehozásával lehet megtenni, amelynek alapján az ipar helyzetéről, állapotáról többé-kevésbé objektív kép alkotható, és ebben a szöveges források igen hasznos, de egyúttal igen szubjektív kiegészítő információi értelmezhetők és elhelyezhetők. Egy ilyen kísérleti adatbázis létrehozására a régi Pilis megye területét, a mai Pest megyének a Duna vonala - Zsámbék - Nagytétény háromszögbe tartozó, Duna jobb parti részét választottuk ki részben jó forrásadottságai, részben a különböző összehasonlításokra kiváló lehetőséget nyújtó ökológiai és etaokulturális differenciáltsága miatt. A gyűjtés még nem fejeződött be, most csak az anyag egy részén, az 1728-as év keresztmetszeti adatain alapuló néhány elemzést mutatunk be, mintegy felvillantva azokat a lehetőségeket, amelyeket egy ilyen adatbázis összeállítása a történetkutatás számára nyújthat. 10 BODÓ 1974.; DOMOKOS 1974. 11 FUTÓ 1944.; LÉDERER 1942.; WELLMANN 1965-1966.; VÁRKONYI 1970. 12 EPERJESSY 1967.; ENDREI 1969.; DOMOKOS 1974. 13 ÉRI-NAGY-NAGYBÁKAY 1975-1976.
