Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)
Család, élet, társadalom a 18-20. században
város környéki, viszonylag olcsóbb megélhetést biztosító falvakra helyeződni. Ténylegesen viszont nem csökkentek a Budapest belső társadalomszerkezetében keletkezett ellentmondások, sőt az egyes rétegek erősödő szegregációja miatt sok szempontból még markánsabbá is váltak.25 Tovább nőtt a főváros és a vidék közötti távolság is - összességében ugyanis Budapest és környéke a két világháború közötti időszakban továbbra is messze megelőzte fejlődésében az ország más területeit. Úgy is mondhatnók, hogy a megnehezült viszonyok közepette mint a legrugalmasabb gazdasági erők központja, a főváros továbbra is elszívta az ország fejlődőképes erőinek (tőke, munkaerő, szellemi kapacitás) nagy részét.26 Ráadásul most már egy területében, népességében és gazdasági erejében lényegesen megfogyatkozott, meggyengült háttérből merített, közel ugyanakkora vehemenciával, mint egy generációval korábban. Ha adatgyűjtésünk eredményeit szembesítjük a történetírás által megállapított, s az általunk igen-igen elnagyoltan felvázolt tendenciákkal, akkor a kettő fő vonalakban nagyjából egybeesik, bár nem mentes kisebb eltérésektől sem. Budapest népessége a 18. századvégi, 50 ezres nagyságrendről az első világháború kitörésének idejére közel 1 millióra ugrott (1. táblázat), vagyis a magyar főváros népességnövekedése európai méretben is páratlan volt. Első pillantásra tehát nem alaptalan a kortársak által ráragasztott „amerikai ütemű" jellemzés. Nem biztos azonban, hogy minden téren ez volt a jellemző a fővárosra. A város irifrastrukturális modernizációja ugyanis nagyjából csak a századfordulón mutat jelentősebb fejlődést, de változása korántsem nevezhető „amerikai üteműnek". Az 1906. évi épület-összeírás tanúsága szerint a földszintes, falusias épületek jelentős részét többszintes bérházak váltották ugyan fel, s a vízvezeték és - némileg alacsonyabb százalékban - a csatomázás általánossá vált, de csak évtizedekkel később, az 1940-es évek elején lett teljes körűvé a villany, és széles körűvé a gáz használata. A statisztikák összegei mögé tekintve ráadásul azt látjuk, hogy Budapestet a 20. század első harmadában az infrastruktúrát illetően még meglehetősen éles területi különbségek jellemezték (2. táblázat). A Belvárosra és a Lipótvárosra (a régi IV. és V. kerületek) egyértelműen a korábbi várostörténeti irodalom által rajzolt pozitív kép tekinthető érvényesnek, viszont a külterületek, illetőleg Óbuda és Kőbánya (a LTJ. és X. kerületek) még a második világháború előtt is őrizték falusias jellegüket, és modem irifrastruktúrájuk csak szűkkörűen, egyes utcákban jött létre (1. térkép). E két szélső pólus között a többi budai és pesti kerület némileg átmenetet alkotott - Budán főleg a széttagoltság, valamint a városias beépítést nehezítő terepviszonyok, Pesten pedig inkább az alacsonyabb jövedelmű kategóriákba tartozó lakosság magasabb aránya miatt a külső városrészekben az urbanizációs szint elmaradt a belvárosi részeké mögött.27 Az urbanizáció mértéke szoros kölcsönhatásban állt Budapest társadalmi topográfiájával. A foglalkozási és státuscsoportok térbeli elhelyezkedése a fővárosban mindig is sajátos volt - a szegregáció már a 19. század közepére nézve is kimutatható, de területileg korszakonként más és más karakterű volt. A három város egyesítése előtti időszakban - különösen a 19. század első felében - Pest, Buda és Óbuda társadalma bizonyos értelemben külön-külön társadalmi topográfiával rendelkezett. Tulajdonképpen a központjától távolodva mindegyik város az alacso-24 LACKÓ 1980. 25 SZELÉNYI 1990. 26 LACKÓ 1980. 27 Fentiek alapján óvatosan kell kezelnünk Hanák Péter - egyébként briliánsán kidolgozott - polgárosodás-koncepcióját is QHANÁK 1988.). A modell érvényessége Budapesten területileg korlátozott, minden valószínűség szerint Pesten inkább csak a Belvárosra és a Lipótvárosra, Budán pedig a szintén a központi területekre (Vár, Víziváros, részben a Krisztinaváros) nézve látszik adatokkal alátámaszthatónak.
