Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)
Család, élet, társadalom a 18-20. században
HÁZAK, LAKÁSOK, CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK BUDAPESTEN A STATISZTIKAI ADATOK TÜKRÉBEN (1850-1944)1 Bevezetés A budapesti társadalom 19-20. századi történetének kutatása nem rendelkezik igazán hosszú múlttal. 1945 előtt a főváros történetével foglalkozók figyelme túlnyomórészt a 18. századra, kisebb részt a középkorra irányult, a közte levő időszak kisebb érdeklődést keltett. A 19. század első felével alig néhány szerző foglalkozott, az 1848 utáni időszak történeti vizsgálata pedig szinte kizárólag csak a közigazgatás-, irifrastruktúra- és városépítés-történet egyes kérdéseire terjedt ki, illetve statisztikusok visszatekintő elemzése volt. Ez utóbbiak - különösen Thirring Gusztáv2 és Szél Tivadar3 munkái - ma adatok kincsesbányái a főváros legújabb kori társadalomtörténete iránt érdeklődők számára, maguk az elemzések azonban gyakran túlságosan is szűk körűek, számos történeti tényezőt figyelmen kívül hagytak, vagy egymástól elkülönítve tárgyaltak. Ez persze a dolog természetéből fakadt - szerzőik statisztikusok vagy demográfusok, nem történészek, s munkáik megírásának időpontjában, az 1920-1930-as években egyúttal mind a közelmúltra való rálátáshoz szükséges távolságot, mind számos, azóta létrejött elemzési technikát nélkülözni voltak kénytelenek. Budapest 19-20. századi társadalomtörténetének kutatása az 1950-es évek elejétől lendült fel igazán, a korszak politikai viszonyaiból adódóan azonban az érdeklődés ekkor még elsősorban a város gazdaság- és politikatörténetére (ezen belül a marxizmus által kiemelt fontosságúnak deklarált nagyipar- és munkásmozgalom-történetre) összpontosult. Valódi társadalomtörténettel egészen az 1970-es évekig csak kevesen foglalkoztak, s Lackó Miklós4 kivételével e kutatások is szinte kizárólag az elitre és az értelmiségre koncentráltak. A hiányokon az 1970-es évek végén megjelent Budapest történetét összefoglaló kötetek csak korlátozott mértékben tudtak enyhíteni. Míg a gazdaságtörténeti témák tárgyalása során az összefoglalóknak többnyire módjukban állt előmunkálatokra támaszkodni, addig a társadalomtörténeti kérdésekben a szerzők számos alkalommal kénytelenek voltak maguk elvégezni a szintézishez szükséges előtanulmányokat. Idő- és kapacitáshiány miatt így azután gyakran megelégedtek az egykorú leírások, viták adatainak és érveinek kritikai összefoglalásával. Mindez azonban bizonyos egyoldalúságokra vezetett. Például a népességtörténeti részek szinte kizárólag a népességnövekedés és -vándorlás kérdéseivel foglalkoztak, a demográfiai változások alapvető mögöttes összetevőire (a termékenység, halandóság, házasodás és a népesség demográfiai 1 A kézirat elolvasásaért és a hozzáfűzött megjegyzésekért köszönettel tartozunk Bácskai Verának, Gajáry Istvánnak, Kövér Györgynek és Susan Zimmermannak, a szövegben található megállapításokért, tévedésekért és hibákért azonban természetesen a szerző tartozik felelősséggel. 2 THIRRING G. 1898.; THIRRING G. 1912.; THIRRING G. 1925.; THIRRING G. 1935a. 3 SZÉL 1929.; SZÉL 1930.; SZÉL 1933.; SzÉL 1934. 4 LACKÓ 1958.; LACKÓ 1961.; LACKÓ 1980.
