Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)

Család, élet, társadalom a 18-20. században

d) A kapások egy részét valószínűleg a szőlőbirtokosok közé sorolták. e) 1822-ben a közelebbről meg nem jelölt foglalkozású alkalmazottként összeírtak száma a korábbi 40 körüli értékről 251 főre ugrott. Forrás: NAGY LAJOS 1975. 145., 378-379. p. után számítva. 14. táblázat Az adózók megoszlása foglalkozási csoport és adóalap (ingatlan, állattartás) szerint 1793-ban^ Adóalap „Őstermelő"10 Napszámos Kézműves Kereskedő Értelmiségi Összesen Adóalap százalék Ház 41,9 12,2 11,7 7,0 17,2 19,9 Ház és föld 38,1 14,2 32,1 20,7 54,7 28,4 Föld és/vagy állat (ház nélkül) 20,0 14,8 10,5 8,7 21,9 14,3 Kereset (adótárgy nélkül) 58,8 45,7 63,6 6,2 37,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Ház 58,0 16,6 21,9 2,4 1,1 100,0 Réz és föld 36,9 13,6 42,1 5,0 2,4 100,0 Föld és/vagy állat (ház nélkül) 38,5 28,0 27,4 4,2 1,9 100,0 Kereset (adótárgy nélkül) _ 42,6 45,4 11,8 0,2 100,0 Összesen 27,5 27,1 37,2 6,9 1,3 100,0 N 1417 1396 1917 357 64 5151 a) Az 1793. évi adóösszeírás Dóka Klára szerinti feldolgozása alapján. b) Kert-, föld- és szőlőművelést, illetve állattenyésztést folytatók. Forrás: DÓKA 1984. után számítva 15. táblázat Buda város népességének megoszlása jogi státus és foglalkozás szerint 1793. évi adóösszeírása) Nemes Polgár Egyéb Összesen N (esetszám) 1793. évi adóösszeírása) százalék N (esetszám) Értelmiség 10,1 1,8 0,3 1,2 64 Kereskedelem/vendéglátás 2,5 12,1 6,2 7,4 380 Kézművesség 11,3 84,6 22,8 36,8 1894