Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)
Család, élet, társadalom a 18-20. században
lomtörténet szempontjából. Jelen sorok írójának az 1793-1795 közötti budai házasságkötőket elemző írása,39 valamint Fazekas Csaba pesti halálozási adatoka elemző tanulmánya40 remélhetőleg megfelelőképpen mutatja azt, hogy mi minden bontható :i a demográfiai jelenségeket és egyházi szertartásokat rögzítő feljegyzések háttér-informáci xból, különösen akkor, ha ezeket más típusú összeírásokkal együtt használjuk. Végezetül fontosnak érezzük, hogy hangsúlyozzuk: e^y B1 .da méretű város esetében elengedhetetlen az adatok városnegyedenkénti elemzése is. E inek k, pcsán két városrészre külön fel szeretnénk hívni az olvasó figyelmét: a Várra és a Tabáiira. Előbbinek társadalomszerkezete, utóbbinak emokulturális összetétele üt el meglehetősen Buda többi városnegyedétől - és valószínűleg általában a magyarországi nagyvárosokétól -, így szükséges és gyümölcsöző lenne eddiginél behatóbb vizsgálatuk. Van rá esély, hogy ebben az esetben nemcsak a régész ásója, hanem feltehetőleg a társadalomtörténész tolla és papírja (a levéltári iratok precíz elemzése) is meglepő eredményeket hozhat felszínre. 1. táblázat Buda, Pest és Óbuda népességének^ alakulása (1772-1812) Év Buda Pest Óbuda Összesen Év fő 1772 17 012b) 12 718 4161c) 33 891e) 1787 24 873 22 417 5654d) 52 944 1812 27 265 36 153 70 216 százalék 1772 50,2 37,5 12,3 100,0 1787 47,0 42,3 10,7 100,0 1812 38,8 51,5 9,7 100,0 a népességnövekedés indexe 1772 100 100 100 100 1787 146 176 136 156 1812 160 284 163 207 évi átlagos népességnövekedés ezrelék 1772-1787 30,8 50,8 32,6 37,5 1787-1812 3,9 24,5 7,5 13,1 39 FARAGÓ: Házasságkötés és társadalom, i. m. 40 FAZEKAS 1996.
