Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)
A város és népessége
ző szerint a főváros 19. századi népességnövekedése két, egymást követő logisztikus görbével írható le, és a kettőt elválasztó mélypont 1857 körűire tehető. Az első szakaszban a népességnövekedés kizárólag a bevándorlásból keletkezett, a másodikban pedig már viszonylag nagy a szerepe Budapest természetes szaporulatának is. Míg az 1870-es évekig a fővárosban megfigyelhető a hagyományos népesedési modell minden ismérve, addig a század utolsó negyedében számottevően javult a halandóság, és az első világháború előtt megkezdődött a születések számának visszafordíthatatlan csökkenése. E tanulmány, valamint Szél Tivadar történeti visszatekintéseket tartalmazó, részletes és alapos demográfiai elemzései7 egyúttal felmentést adnak azon feladat alól, hogy a népmozgalom részletes elemzését újra elvégezzük. A felsorolt megállapítások sok tekintetben egybecsengnek, látszólag nem igényelnek további összefoglalásokat, inkább csak tematikus, egy-egy kérdésre vonatkozó demográfiai részletelemzések („mélyfúrások") szükségességét vetik fel. így meglepetést okozott számunkra, amikor egy Budapest család-, háztartás- és lakáshelyzetének elemzéséhez8 összeállított népességtörténeti adatbázisból nyert eredmények nem minden ponton egyeztek meg az említett szerzők és összefoglaló művek végkövetkeztetéseivel. A meglepetés további vizsgálódásokra késztetett, végül jelen írás megszületéséhez vezetett. Elemzéseink eredményeit a továbbiakban tehát három témában - Budapest és az agglomeráció népességfejlődése, a népességszaporodás változása, valamint a vándormozgalmak főbb jellemzői - szeretnénk bemutatni. Budapest népességfejlődésének folyamata és szakaszai Ha saját adatgyűjtésünket szembesítjük a történetírás által megállapított, korábbiakban vázolt tendenciákkal, a kettő nagyjából egybeesik. Budapest népességének az 1. táblázatban és a Függelék II. táblázatéban bemutatott száma a 18. század végi 50 ezer főről az 1910-es évek elejére közel 900 ezer főre ugrott - a háború alatt átmenetileg az 1 milliót is megközelítette -, vagyis a magyar főváros népességnövekedése európai méretekben is páratlan volt. A 18. század végétől a 19. század közepéig három és félszeresére, a 19. század közepétől a századfordulóig pedig ötszörösére (a második világháború előestjére közel hétszeresére) növekedett. 1.táblázat Budapest népessége a népszámlálások és népesség-összeírások szerint Év A rendes polgári Az összes jelenlevő A rendes polgári A jelen levő Év népesség száma (fő) A rendes polgári polgári polgári és katonai Év népesség száma (fő) népesség az előző összeíráskori százalékában 1785 47 363 100 30 1813 70 219 148 45 1823-24 94 140 199 60 7 SZÉL 1929.; SZÉL 1930.; SZÉL 1933.; SZÉL 1934. 8 FARAGÓ 1992a; FARAGÓ 1992b.
