Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)
Család, élet, társadalom a 18-20. században
kezete Buda külvárosaihoz (főként Országúthoz és Újlakhoz) hasonlít.16 A belvárosok szerepe és összetétele között azonban már nincs ugyamlyen párhuzam. A mdai Vár társadalmi összetételében sokkal inkább elüt a város többi részétől, mint a pesti Bel áros a többi pesti külvárostól. A két város által betöltött funkciók társadalomszerkezeti követJ ,zményei mind összességében, mind a városnegyedek szintjén tetten érhetők már a 18. száza végén. Bácskai Vera vizsgálataiból tudjuk, hogy Pest társadalmán ik dinamizmusa a 19. század első felében is megmutatkozik. Eredményeink alapján tehát ilighai em érdemes lenne megkísérelni egy 18. század közepi, és egy 19. század közepi, hasonló budai házasságkötési időmetszetet felállítani, és adózási adatokkal párhuzamos elemzésüket elvégezni, megvizsgálva azt, hogy a két város fejlődésének eltérése körülbelül mióta észlelhető, illetőleg a 19. század elején gyakorolt-e valamilyen hatást Pest dinamizmusa a kissé magába fordult Budára. Talán válaszolni tudnánk olyan kérdésekre is, hogy ténylegesen milyen mértékben lehet egységes pest-budai házasodási körről beszélni, illetőleg mennyire voltak meg a társadalomtörténeti előzményei a városegyesítésnek. Másképpen fogalmazva: valóban szoros kapcsolatai épültek-e ki a két városnak a gazdasági és funkcionális kiegészítő szerepen túlmenően a 18-19. század folyamán, vagy pedig az egységes szervezetű Budapest főváros létrehozása inkább volt felülről jövő politikai döntés, mint alulról építkező társadalmi folyamat. Jelen vizsgálatunk során ugyanis gyanúsan kevés pesti származású vőlegényt és menyasszonyt adtak meg az anyakönyvek - a házasságot kötők mindössze 1,1 százaléka származott Pestről, míg az utóbbi lakosságának ötödrészét kitevő Óbudáról alig valamivel kevesebb mint 0,9 százalék. Vagyis a házassági kapcsolatok terén Pest és Buda nem sok nyitottságot mutatott egymás iránt. Persze nem csak a fenti kérdések várnak válaszra. Több megoldandó feladatot már jeleztünk, és úgy véljük, alighanem szükség volna hasonló összehasonlító elemzésekre néhány más magyarországi nagyváros házasságkötési anyakönyvein is ahhoz, hogy az élet e nagyon fontos eseményhez kapcsolódó, illetőleg az ezen keresztül vizsgálható társadalmi mozgásokról a városokra vonatkozóan tisztább képet alakíthassunk ki. Reméljük, hogy néhány éven belül e téren is sikerül előbbre lépnünk. 1.táblázat A budai házassági anyakönyvek bejegyzései 1793-1795 között Adattípus Vár Krisztinaváros Felső-Alsó-Tabán Országút Újlak Adattípus Vár Krisztinaváros Víziváros Tabán Országút Újlak Dátum + + + + + + + Név + + + + + + + Foglalkozás + + + + _b ) + + Lakóhely _ — _ _ + + _ Születési hely c) c) c) _b) + c) Családi állapot + + + + _b ) + + 16 TURÁNYI 1963.