Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században - Várostörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 2008)

Család, élet, társadalom a 18-20. században

sük, további, nagyobbrészt az általunk vizsgált hirdetési újság hatósugarán kívül eső, a különböző élelmiszer-, ingatlan- és munkaerőpiacokra vonatkozó, alaposabb elemzésekre lenne szükségünk. Jelen esetben a hirdetési újság azt a kiegészítő forrást jelentheti, amely a hetipiacon, illetve az országos vásárokon kevéssé vagy egyáltalán helyet nem találó luxuscikkek, speciális képzettségű munkaerő-piaci viszonyait mutatja be. Minden valószínűség szerint ez az igény -mely e rétegek és az általuk képviselt fogyasztási szükségletek növekedése révén a 18-19. század fordulóján a nagyobb, polgárosodó félben levő magyarországi városokban már számottevő lehetett - hozta létre és terjesztette el ezt a mai szemmel nagyon is modernnek tűnő újság- (és a történész szempontjából nézve: forrás-) fajtát. Egyértelműen látszik, hogy az új társadalmi rétegek, új igények számára új fórumok, új piacok, új kapcsolatrendszerek kialakulására/kialakítására volt szükség. E laptípus hasábjairól azonban nemcsak a nagyvárosok történetének ma már hagyományosnak számító forrásaiból - adóösszeírásokból, népszámlálásokból - kevéssé megrajzolható rétegek képének, életének egyes részletei tűnnek elő, hanem adatokat kapunk e települések (jelen esetben Pest) ideiglenes népességének egy részére vonatkozóan is. A hivatalos ügyben és passzióból utazók, vásárlátogatók, tanulmányutat végző, vagy eszmét cserélni kívánó értelmiségiek, megyei tisztviselők és utazó arisztokrata hölgyek, egységükkel vagy társaik egy csoportjával együtt közlekedő katonatisztek százai sorakoznak név szerint a Pester Kundschaftsblattban, jelezve, hogy a migrációs folyamatok, illetve a nagyvárosok nem állandó népességének megismerése terén van még tennivalónk. Adatainkból ugyanis kiderül, hogy az elit és a középrétegek mozgásának oka, intenzitása, szezonalitása, általában utazási mintái eltérnek az alsó néprétegekétől, sokkal közelebb állnak a modem világhoz, mint az egykorú kézműves- és napszámos-migrációhoz. Külön érdekesség, ahogy elemzéseinkből sejthető a városba irányuló vándormozgalom összetettsége. Az utazók vizsgálata rámutat arra, hogy e vándorlások számottevő része nem egyszerűen demográfiai jelenség, hanem olyan komplex társadalmi folyamat, amelyet számos tényező befolyásolhat - mint azt a fogadóválasztási szokások mutatják, akár a regionális kulturális és szokásrendszerek is. Mindez azonban, mint írásunk elején jeleztük, inkább csak ízelítő az itt használt forrástípus elemzésével megnyíló újabb lehetőségek bemutatására. A vázolt jelenségek, folyamatok bővebb ismeretéhez ugyanis egyrészt ugyanezen újság későbbi időmetszeteinek elemzésére, másrészt a jelzett, más városokban megjelent újsághirdetések feldolgozására is sort lehetne és kellene keríteni. Kívánatos lenne, hogy a gazdaság- és társadalomtörténészek e téren sajátjói felfogott érdekükben kövessék a hirdetések és általában a sajtó mint forrástípus kiaknázásában a sok tekintetben előttük járó irodalomtörténészeket.