Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon II. - Várostörténeti tanulmányok 9/2. (Budapest, 2007)
A dunántúli városok társadalma
A régi adózók és az újonnan beköltözöttek szétválasztása csupán a névanyag alapján, különösen a gyakran előforduló neveknél és névösszetételeknél, természetesen hibalehetőséget rejt magában. Annál is inkább, mert az 1720-30-as évek összeírásai nem azonos sorrendben sorolják fel a házakat és háztartásokat, bár egyes kisebb csoportok rendjében ekkor is mutatkozik névazonosság, s így számos esetben az azonos szomszédok neve is támpontot nyújtott egy-egy adózó azonosításához. E hibalehetőséggel számolva mégis úgy véljük, hogy a kimutatott kontinuitás inkább alacsonyabb, mint magasabb a valóságosnál, hiszen a nevek alapján a leányági leszármazás nem mutatható ki. Ennek ellenére, bizonyos tendenciákat és arányokat e táblázat is kifejez; a lakosság stabilitásának, illetve fluktuációjának pontosabb meghatározására egy további, az adójegyzékek és az anyakönyvek névanyagát összehasonlító és elemző külön vizsgálat vezethetne. A 4. táblázat legérdekesebb tanulsága az első, 1720 előtt betelepült családok igen nagy stabilitása. Arányuk még a század közepén is meghaladja a többi, 1760 előtt betelepültekét. Az 1720-30-as években bevándoroltak a jelek szerint inkább átmeneti betelepülök voltak; nemcsak azért, mert a csak egy adójegyzékben szereplök, tehát az igen gyorsan továbbvándorlók száma és aránya felülmúlta az 1720-as éviekét, de 10 évet felülmúló kontinuitásuk aránya is igen csekély. A legmobilabbaknak az 1724. évi adójegyzékben először megjelentek mutatkoztak. Az 1751. évi adózók névanyagában az új nevek igen magas, 50,5%-os aránya feltehetően inkább nagyobb arányú fluktuációra, mint tartós betelepülésre utal, hiszen e magas arány ellenére az adózó háztartások száma azonos maradt az 1730. évivel. Ezzel szemben az új adózóknak hasonlóan magas (57,4%-os) aránya az 1767. évi összeírásban, minthogy a háztartások igen nagy szaporulatával párosul, az 1760-as, azaz az 1767. évi szerződést megelőző éveket jelöli a bevándorlás nagy korszakának. Az 1784. évi összeírásban először előfordulók szintén jelentős aránya (52,5%) a háztartások számának csekély változása miatt újabb nagyarányú fluktuációt sejtet. Az iparosok megoszlását tükröző 5. táblázatban figyelmen kívül hagytuk az 1730., illetve 1767. évi összeírás adatait, mert az iparosokat és kereskedőket nem jelölték meg. A két táblázatot összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy 1720 és 1726 között a kézművesek stabilitása valamivel nagyobb volt, mint az összlakosságé, s ennek megfelelően a beköltözöttek aránya - a kézműveseknek az adózókhoz viszonyított arányához képest is - alacsonyabb. Az 1736. évi adójegyzékben szereplő iparosoknak azonban már mintegy egyharmada új telepes volt, és az összes betelepülteknek 63%>-a is közülük került ki. Számszerűen is jelentős kézműves-kereskedő beáramlást tapasztalunk 1736 és 1751 között: az újonnan jöttek az 1751. évi adójegyzékben szereplő mestereknek 47,8%-át, az összes betelepülteknek 47,7%-át tették ki. Bár az 1784-ben először szereplő kézművesek száma és aránya is jelentős volt, e réteg növekedése elmaradt az össznépességé mögött, s ekkor már, a korábbi évektől eltérően a kézművesek és a kereskedők az újonnan beköltözötteknek nem egészen egyharmadát tették csak ki. Adataink általában az iparosoknak az összlakosságénál valamivel nagyobb stabilitását mutatják ki, ami még szemléletesebben mutatkozik meg a 6. táblázatban, amely a kontinuitás arányát hasonlítja össze az iparűzők és kereskedők, valamint az őstermelők között. A csak egy adójegyzékben szereplők aránya a mesterembereknél, az 1724. és 1761. évi jegyzéket leszámítva, általában valamivel alacsonyabb volt. A 10-30 éves kontinuitás aránya is többnyire a másik csoporté alatt maradt, míg a 40 éves vagy ezen felüli kontinuitás az esetek többségében valamelyest meghaladta az őstermelők arányát. A táblázat egyébként igen plasztikusan mutatja ki a különböző időszakokban bevándoroltak változó stabilitását, az 1720, illetve az 1751 előtt beköltözöttek jóval szilárdabb megtelepülését.
