Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon II. - Várostörténeti tanulmányok 9/2. (Budapest, 2007)
A dunántúli városok társadalma
Év opifex opifex és questor quaestor mercator összesen adózok adózó háztartások csak iparból élők Év opifex opifex és questor quaestor mercator összesen %-a száma %-a 1736 37 _ 1 — 38 38,7 40,0 1751 59 6 2 67 50,7 6 8,9 1761 49 2 3 54 38,8 10 18,4 1784 155 4 159 41,7** 39 41.5 1828 164 4 6 174 24,9 48,3 21 12,7 * Az 1726. évi összeírásban szereplő 15 jövevényt, mivel adóalapjuk nincs feltüntetve, nem vettük figyelembe. ** Az 1784. évi úrbéri összeírás nem tünteti fel az iparosokat és kereskedőket, rájuk vonatkozó név szerinti anyag a Széchényi Ferenc kerületi biztos számára készített 1785. évi összeírásban maradt fenn. (Lásd később.) Az utóbbi összeírásban szereplők közül 27 neve nem fordul elő a szántóval, illetve szőlővel rendelkezők között. Ha ezeket leszámítjuk, az iparosok száma 28, s ez az 1784-ben adózóknak 36,9%-a. Az iparosok és kereskedők számának és arányának alakulását 1720 és 1828 között a 3. táblázatban foglaltuk össze. A kézművesek erősen hullámzó száma feltehetően inkább az összeírások pontatlanságát, mint valóságos fluktuációt tükröz. Mivel a kézművesek nagy része egyúttal mezőgazdasági termelést is folytatott, elképzelhető, hogy esetenként csak ezt vették figyelembe az adóösszeírásnál. Erre utal az a gyakori jelenség, hogy ugyanazon név mellett az egyik adójegyzékben az iparűzés vagy kereskedés tényét is jelölik, a másikban pedig nem. Az ilyen átmeneti ingadozásokat figyelmen kívül hagyva megállapítható, hogy 1720 és 1784 között a kézművesek száma megkétszereződött, s bár növekedésük nem volt arányos az adózók számának növekedésével, számuk és arányuk elég tekintélyesnek mondható, hiszen a 18. század folyamán az adózó háztartásoknak mintegy 40%-a, az adózóknak mintegy egyharmada iparűzéssel vagy kereskedéssel is foglalkozott. 1751. évi kiugróan magas számarányuk azt sejteti, hogy éppen az ezt megelőző években fokozódhatott a kézművesek beáramlása a városba, s ezt igazolja a betelepülők összetételének alakulása is. A 4. táblázat az egyes adójegyzékekben szereplők összetételét mutatja ki a régebben megtelepült adózók és az új betelepülők különválasztásával, nyomon követve egyúttal azt is, hogy egy-egy újonnan beköltözött csoport mennyire tartósan telepedett meg a városban. Az 5. táblázat ugyanezeket az adatokat tartalmazza az iparosokra és kereskedőkre vonatkozóan. A két táblázatból nyomon követhetők mind a nagy beáramlások korszakai, mind a bevándoroltak foglalkozási struktúrájának alakulása.
