Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon II. - Várostörténeti tanulmányok 9/2. (Budapest, 2007)
A dunántúli városok társadalma
FEHÉRVÁR FEJLŐDÉSE A 18. SZÁZADBAN ÉS A 19. SZÁZAD ELEJÉN1 Egy város társadalmi struktúrájának vizsgálata nem helyettesítheti a település fejlődésének sokoldalú, minden részletre kiterjedő vizsgálatát. Mégis, a népesség számának alakulásából, a társadalmi, foglalkozási összetétel változásaiból vagy változatlanságából következtetni lehet a város gazdasági életében, fejlődésvonalában, az ország vagy egy tájegység árucseréjében játszott szerepének fordulópontjaira is. A városi társadalom összetételében végbemenő változások nyomon követése a 18. századi várostörténet mai, elég kezdetleges stádiumában viszonylag gyors módszert kínál arra, hogy megtaláljuk egy esetleges fellendülés, hanyatlás vagy éppen stagnálás korszakhatárait, valamint megkeressük azokat a problémákat vagy problematikus periódusokat, amelyek a legsürgősebben igénylik az alaposabb, sokoldalúbb vizsgálatot. Az ilyen célú társadalomvizsgálathoz azonban legalább nagy vonásokban ismerni kellene a magyar városok különböző típusainak, csoportjainak 18. századi, 19. század eleji társadalmi struktúráját, fejlődésük jellegzetes vonásait. Használható feldolgozások hiányában egyelőre csak arra szorítkozhatunk, hogy az egyes városok társadalmi összetételének vizsgálatához a forrásokat megfelelően válasszuk ki: keletkezési időpontjaik essenek egybe vagy essenek közel más városok már feldolgozott időmetszeteihez, vagy egyéb híján, az országos összeírásoknak az ország egész városhálózatára kiterjedő, publikált, összesítő adataival. Ilyen összehasonlító adatok nélkül sem a városi társadalom összetétele, sem annak változásai nem értékelhetők helyesen, sőt esetleg téves megítéléshez vezethetnek. Ezt kívánjuk az alábbiakban Fehérvár egy évszázados fejlődésének felvázolásával bizonyítani. A fehérvári társadalom vizsgálatának alapvető forrásaiul az 1720. évi országos összeírást, az 1777. évi lélekösszeírást és az 1828. évi országos összeírást választottuk.2 Mindhárom összeírás kiterjed a korabeli Magyarország egész vagy csaknem egész városhálózatára, végeredményeik publikáltak,3 így legalábbis nagyvonalú összehasonlításra alkalmasak. Köztudomású azonban, hogy az országos összeírások adatainak pontossága, megbízhatósága eléggé kétes (különösen érvényes ez az 1720. évi összeírásra), s ráadásul számos esetben a társadalmi-foglalkozási csoportokat jelölő kategóriáik éppen a városok esetében a modern vizsgálat szempontjából alig használhatók. Az országos összeírások adatainak pontossága kedvező forrásadottságok esetében ellenőrizhető és korrigálható a városi lakosságnak ugyan csak kisebb részére kiterjedő, de e részről pontosabb, jobban felhasználható adatokat tartalmazó egykorú adóösszeírások segítségével. Fehérvár esetében azonban, annak ellenére, hogy az adóösszeírások a vizsgált korszakból csaknem teljesen fennmaradtak, e módszert nem lehetett alkalmazni. Az adóösszeírások ugyanis nem tartották nyilván az iparból és a kereskedelemből eredő jövedelemre kirótt összeget, s ezért 1 Az 1970. évi Alba Regia napok keretében május 19-én tartott történész ülésszakon elhangzott előadás. 2 1720: Fejérmegye Levéltára. SZFV. 1002/e.Ö. 165. Az 1720. évi összeírás értékelését és főbb adatainak közlését lásd KÁLLAY 1958. Az 1777. évi lélekösszeírás adatait lásd ugyanitt. Az 1828. évi összeírás: Fejér Megyei Levéltár. Conscriptiones ignobiliiun. 3 ACSÁDY 1896.; A szabad királyi városok 1777. évi lélekössze írásának adatai, 1898.; THIRRING 1901. AZ 1828. évi népességi adatokra lásd NAGY, LUDOVICUS 1828.
