Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon II. - Várostörténeti tanulmányok 9/2. (Budapest, 2007)

A dunántúli városok társadalma

* A Történeti Statisztikai Közlemények 1958. 1-2. számában publikált kimutatás a mesteremberek számáról a szabad királyi városokban egyaránt tartalmazza a Győrött és Pesten működött mesteremberek számát 1774-ben. Ezeknek az adatoknak a felhasználásától azonban el kellett tekinteni, mert a forrásismertetés és forráskritika nélkül közölt táblázat adatainak megbízhatósága kétséges. A táblázat szerint Győrött 1774-ben 49 iparágban 397 iparos működött volna, holott az adókönyv szerint 1772-ben 557 iparos fizetett jövedelmi adót, s ezek 86 mesterséget képviseltek. Pesten e kimutatás mindössze 65 mesterség képviselőit sorolja fel, holott a mesterségek száma itt már 1735/36-ban is 80 volt. ** Ide soroltuk a borbélyokat (sebészeket), fodrászokat, szakácsokat és fürdősöket. 5. táblázat Az egy mesteremberre jutó lakosok száma Győrött és Pesten (Az 1800/1801. évi adóösszeírásban szereplő mesterek száma az 1804. * évi népességszámhoz viszonyítva Mesteremberek Az egy mesteremberre jutó népesség száma Mesteremberek Győrött Pesten Pék 2 136 1 051 Pékek a sütőnőkkel együtt 593 906 Mészáros 687 1 051 Hentes 822 505 Szabó 195 131 Cipész 123 109 Csizmadia 152 381 Asztalos 1 068 710 Takács 411 2 628 Posztókészítő 2 136 1 383 Rézműves 2 136 2 389 Tímár 2 136 1 314 Molnár 213 773 Az 1804. évi népességszám: Magyarország történeti demográfiája 1963. 4. táblázat