Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon II. - Várostörténeti tanulmányok 9/2. (Budapest, 2007)
Polgári pályák (sorsok)
A továbbiakban a tulajdonosok nevében ö tárgyalt a kormánnyal a részvénytársaság sorsáról. A tárgyalások 1945 júniusáig húzódtak: a tulajdonosok ajánlata az volt, hogy a hírközlési vállalatokat (rádió, MTI, Filmiroda) a tulajdonjog fenntartása mellett átadják a kormánynak, lemondva a hírközlési jog még érvényes koncessziójáról, de megtartják a kereskedelemi jellegű vállalkozásokat. A Függetlenségi Front pártjai más megoldásokban gondolkodtak: felmerült az államosítás vagy elkobzás gondolata is. Júliusban létrejött a pártok és a szakszervezet által alapított új vállalat: a Magyar Központi Híradó Rt. Nyilván a tulajdonosi érdekek igen agilis képviselete miatt igyekeztek öt eltüntetni a porondról: 1945. június 17-én a rádió immár hivatalosan kinevezett igazolóbizottsága elé idézték.17 Az igazolóbizottság tárgyalásán a vádat az a Szilágyi Ödön képviselte, aki mindvégig, Szálasi uralma alatt is, a Rádióélet főszerkesztője volt, ám idejekorán belépett a MKP-ba. Demagóg beszédének stílusa erősen emlékeztet a nyilas sajtó uszító hangjára, a tartalom természetesen éppen az ellenkező. A szónoklat a rádiónak a háborús uszításban játszott sötét, reakciós szerepéről szól, Havel ellen azonban semmi konkrét vádat nem tudott felhozni. Ennek ellenére az igazolóbizottság állásvesztésre ítélte, és ügyét „a folyamatosan elkövetett háborús és népellenes bűntett gyanúja miatt" a Népbíróság elé utalta. Havel Bélát augusztus 4-én letartóztatták, négy hónapot vizsgálati fogságban töltött el, majd 1946-ban mind első fokon, mind másodfokon felmentették. Ennek alapján 1948-ban (!) az Igazolófellebbezési Bizottság elismerte nyugdíjjogosultságát. A tanúvallomások kivétel nélkül elismerték, hogy Havel Bélának a rádió politikai-szellemi irányvonalára semmiféle befolyása nem volt, s legfeljebb azt vetették szemére, hogy anyagi érdekből (fizetés, részvények) megmaradt a rádiónál a német megszállás után. Mindebből világosan kitetszik, hogy Havelt nem a rádiónál betöltött szerepe miatt hurcolták meg, hanem a tulajdonosi érdekek igen agilis képviselete miatt kellett eltüntetni a színről. Jellemző, hogy két héttel letartóztatása után, augusztus 16-án határozott a kormány az MTI és társvállalati vagyonának elkobzásáról. Bélának egy fia és egy lánya született. Fia jogi tanulmányokat folytatott, de egyúttal letette az építőmesteri vizsgát is, mindkettőről oklevelet szerezve. Apja szerette volna, ha a fivére beveszi fiát a cégbe, de kérése elutasításra talált. Fia az 1940-es évek végén külföldre távozott. Béla tehát szakított a családi hagyománnyal, ipari vállalkozás helyett tudományos pályára készült, ennek érdekében végezte el az egyetemet. Társadalmi helyzetét tekintve a család tagjai közül a két világháború közötti időszakban ő emelkedett a legmagasabbra: az úri középosztály befolyásos, rendkívül jó és fontos társadalmi kapcsolatokkal rendelkező, tekintélyes tagjává emelkedett.18 Ugyanakkor a gazdasági tevékenységet is fontosnak tartotta, vagyona a 17 Az igazolóbizottság tagjainak kijelölése több szempontból is szabálytalanul történt. Egyrészt tagjait a Cégbíróságnál csak jóval későbbjúlius 27-én bejegyzett, tehát a bizottság kijelölésekor jogilag még nem létező új vállalat, a Magyar Központi Híradó Rt. delegálta, míg a régi vállalatok nem jelölhettek tagokat. Másrészt a bizottság három tagjával szemben is alapvető politikai, erkölcsi és elfogultsági kifogások merülhettek fel (lásd Magyar Nemzet. 1945. augusztus 1.). E szabálytalanságokat Havel a miniszterelnöknek, valamint a Budapesti Nemzeti Bizottságnak felpanaszolta, ami újabb ok lehetett sürgős elhallgattatására. Az igazolásfellebbezési tárgyaláson 1948-ban az is kiderült, hogy a bizottság alaki hibákat is vétett, ugyanis az iratismertetés zárt ülésen történt, ami az igazolás alá vontat megfosztotta a védekezés lehetőségétől. Ezt az alaki hibát az Igazolófellebbezési Bizottság elismerte, és döntésében figyelembe vette. Az Igazoló Bizottság iratai: BFL. XVII. 789., aNépbírósági iratok: BFL. XXV. NB. 2666/1945, valamint a Havel cég családi iratai között. 18 Tagja volt az Országos Kaszinónak is.
