Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon II. - Várostörténeti tanulmányok 9/2. (Budapest, 2007)

Kereskedők, adósok, hitelezők, vagyon

Ha a felvett töke befektetésére kevés közvetlen adattal rendelkezünk is, némi támpontot várhatunk az adósok társadalmi összetételének vizsgálatától. Az alábbi táblázat az adósok társadalmi megoszlását, s az egész hitelezett összegből való részesedését mutatja ki százalékos megoszlásban. Adósok megoszlása Az adósok Az adósság Adósok megoszlása százaléka Polgárok 79 83 iparosok 45 40 kereskedők 18 32 értelmiségiek 3 4 tisztviselők 4 3 háztulajdonosok és egyebek 9 4 Nemesek és papok 5 12 Ismeretlenek 16 5 A fenti táblázat elárulja, hogy bár a pesti pénzpiac fő élvezője természetesen a pesti polgárság volt, a feudális osztály is bőven merített a pesti hitelkínálatból. Másrészt kimutatható, hogy a kereskedők számarányukat messze meghaladóan részesültek a hitelekből. Az egy főre eső adósság összege viszont azt tanúsítja, hogy a legnagyobb összegű hiteleket még Pesten is a feudális rétegek élvezték. Az egy főre eső kölcsönösszeg - a tisztviselők kivételével - a polgárság körében erősen csökkenő tendenciát mutat. Különösen feltűnő ez a legnagyobb hitelt élvező kereskedők esetében, akik - a kölcsönök csökkenő összegéből ítélve -egy évtized alatt sokat veszíthettek hitelképességükből. Az egy főre eső évi átlagadósság a vizsgált két évtizedben a következőképp alakult: Adósok megoszlása Az egy főre jutó évi adósság átlagösszege Adósok megoszlása 1771-1779 1780-1788 Polgárok 1 986 Ft 1 423 Ft iparosok 1 987 Ft 1 300 Ft kereskedők 3 447 Ft 2 451 Ft értelmiségiek 3 118 Ft 1 977 Ft tisztviselők 1 334 Ft 1 809 Ft háztulajdonosok és egyebek 7 477 Ft 787 Ft Nemesek és papok 3 768 Ft 3 400 Ft Ismeretlen foglalkozásúak 617 Ft 636 Ft