Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon II. - Várostörténeti tanulmányok 9/2. (Budapest, 2007)
Kereskedők, adósok, hitelezők, vagyon
Mégis szükséges, hogy a két évtized hiteléletének alakulását külön-külön is megvizsgáljuk, hiszen ennek alapján kellő óvatossággal következtetni lehet bizonyos változási tendenciákra: A hitelezők megoszlása 1771--1779 1780 -1788 A hitelezők megoszlása a hitelezők a hitelösszeg a hitelezők a hitelösszeg A hitelezők megoszlása százaléka Polgárok 47 43 46 41 iparosok 22 20 19 12 kereskedők 9 10 10 8 értelmiségiek 3 2 1 2 tisztviselők 4 6 5 12 háztulajdonosok és egyebek 9 4 11 7 Nemesek 11 12 8 15 Katonatisztek 12 8 13 16 Megyei tisztviselők, uradalmi tisztek 4 5 2 5 Egyháziak 1 20 1 11 Ismeretlenek 25 12 30 12 Összevetve a vizsgált két periódust, szembeötlő, hogy az egyháziak által nyújtott hitel a második évtizedben mintegy a felére csökkent, nyilvánvalóan II. József egyházpolitikájának következtében. A szerzetesrendek és más egyházi intézmények helyét a város hiteléletében elsősorban a katonatisztek foglalták el: folyósított hiteleik aránya megkétszereződött. Kisebb mértékben ugyan, de emelkedett a nemesség által nyújtott hitel aránya is, annak ellenére, hogy a nemesi hitelezők aránya valamelyest csökkent. Érdekes a polgári hitelezők különböző foglalkozásbeli kategóriáin belül mutatkozó eltolódás is. Az iparosok által nyújtott hitel csaknem a felére csökkent. A polgári hitelezők közül mind nagyobb szerephez jutottak a város szolgálatában álló különböző rangú tisztviselők, s mellettük előretörtek a háztulajdonosok is. Bár az e két évtizedben lezajlott változások alapján nehéz következtetéseket levonni, mégis megállapítható, hogy még a 18. század végén is folytatódott, söt fokozódott a pénztőke felhalmozódása a nem termelő rétegeknél. Mindezt bizonyítja a katonatisztek, s a polgárságon belül a tisztviselő-háztulajdonos réteg növekvő szerepe a hiteléletben. Ezt a következtetést megerősítheti a különböző rétegek egy-egy hitelezőjére eső évi átlaghitel összegének alakulása is:
