Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon II. - Várostörténeti tanulmányok 9/2. (Budapest, 2007)
A dunántúli városok társadalma
Figyelemre méltó különbségek mutatkoznak a hagyaték szerkezetében is. Sopronban jóval magasabb az ingatlanok értékaránya, mint Győrött: a legtöbb évtizedben megközelíti vagy meg is haladja a hagyatéki érték felét, viszont az 1840-es évekig jóval alacsonyabb a készpénz aránya (vö. az 5. és 7. táblázatot) A soproni polgárok lakberendezésének, ruházkodásának, háztartási felszerelésének a győriekénél jóval szerényebb szintjét sejteti az ingóságok igen alacsony értékaránya (a maximális az 1800-as években 24, a minimális az 1840-es években 9%, míg Győrött, bár az ingóságok részaránya itt is csökkenő tendenciát mutat, értékük a hagyatéki vagyon fele-egyharmada között ingadozik. Úgy tűnik, a győri polgárok többet költöttek mindennapi életük szebbé, kényelmesebbé tételére, vagy éppen reprezentatív kiadásokra, mint a soproniak, akik tőkéjüket inkább ingatlanokba fektették, vagy hitelügyletekben kamatoztatták. A férfi és női hagyatékok szerkezete Sopronban is eltérő volt. A férfiak és nők itt kétharmad-egyharmad arányban oszlottak meg az örökhagyók között. Győrrel ellentétben itt az 1810-1830-as években a női hagyatékok értéke volt magasabb; hasonlóság mutatkozott abban, hogy a női hagyatékokat általában kisebb adósság terhelte, ugyanakkor a pénzkövetelések aránya a férfiakéhoz viszonyítva többnyire jóval magasabb volt. Úgy tűnik, hogy a nők - elsősorban a módosabb özvegyek - egyik fő jövedelemforrása a hitelkamat lehetett. A hagyatéki vagyon nagyságára és szerkezetére vonatkozó adatok Győr esetében egy dinamikusan fejlődő kereskedelmi központ gazdasági életét, a soproniaké inkább a hanyatlást, egy elszegényedő, eladósodó, biztos jövedelemforrást mindinkább a mezőgazdasági termelésben találó városi lakosság helyzetét tükrözi. Úgy tűnik, hogy a hagyatéki leltárak, csekély számuk, alacsony reprezentatív értékük ellenére fontos és hiteles források, melyek nemcsak az egyes foglalkozáscsoportok vagy társadalmi rétegek vagyoni helyzetének, életmódjának megismeréséhez és összehasonlításához, de a városok gazdasági fejlődésének, az egyes társadalmi rétegek változó anyagi helyzetének, módosuló hierarchiájának felméréséhez is fontos eligazítást adnak. 7. táblázat A soproni hagyatékok szerkezete tízéves bontásban 1791—1848 (%) Évtized Esetszám Ingatlan Készpénz Ingó Követelés Összesen Adósság Összes hagyaték 1791-1800 161 54,86 2,28 16,65 26,18 99,97 25,22 1801-1810 212 43,95 4,34 24,33 27,28 99,99 24,27 1811-1820 245 48,75 4,55 19,42 27,27 99,99 82,14 1821-1830 345 54,04 2,15 11,15 32,66 100,00 65,61 1831-1840 715 45,04 4,92 11,24 38,79 99,99 49,87 1841-1848 411 51,28 7,52 9,58 31,61 99,99 66,68
