Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon II. - Várostörténeti tanulmányok 9/2. (Budapest, 2007)

A dunántúli városok társadalma

ból még figyelemreméltóbb az a körülmény, hogy az 1828. évi összeírás tanúsága szerint a du­nántúli városok polgárjogú lakosainak 41 %-a nem űzött semmiféle polgári foglalkozást. Sopronban az összeírt polgárok 60%-át gazdálkodónak minősítették, más városokban a birto­kukban levő földterület méreteiből ítélve a foglalkozás megjelölése nélkül szereplő polgárok nagy részénél is feltételezhető, hogy alapvető megélhetési forrásuk az őstermelés volt, kisebb részük a polgári tevékenységtől visszavonult, vagyonából élő idős ember lehetett... Az adóztatás fokozatos és egyre következetesebb kiterjesztése következtében nemcsak a polgárjogúak, de általában a szélesebb értelemben vett polgárság, az úgynevezett polgári fog­lalkozásokat űzők aránya is fokozatosan csökkent a városi adófizetők között. Az adózó háztar­tások száma jóval gyorsabban nőtt, mint a népességé: 1772 és 1827 között Győrött a lakosság 25%-os növekedését az adózók számának 41%-os emelkedése kísérte. Sopronban csaknem változatlan lakosságszám mellett az adózók száma több mint a kétszeresére nőtt. Az adózás kiterjesztése elsősorban a birtoktalanok bevonására irányult, főképp a napszá­mosok, kapások és egyéb alkalmi munkát végzők szegényes jövedelmeinek megcsapolása út­ján. Ezért - és nem általános elszegényedés következtében - nőtt rohamosan a 19. század első évtizedeiben a legalacsonyabb adókategóriába soroltak száma és aránya, és ennek tulajdonítha­tó az ingatlannal nem rendelkezők arányának ugrásszerű emelkedése. így például Sopronban, ahol a lakók aránya 1784 és 1828 között 42%-ról 62%-ra, a föld nélkülieké pedig 26%-ról 59%-ra emelkedett. Győrött a lakók aránya 1722 és 1828 között 37%-ról 47%-ra, a földet nem birtokolóké 75%-ról 86%-ra nőtt. Az adózok körének kiszélesítése következtében a polgári foglalkozást űzők - kézművesek, kereskedők, fuvarosok, vendéglátók - az adózók egyre csök­kenő részét tették ki. E réteg 18. század végi 40% körüli aránya Győrött 31%-ra, Esztergomban 26%-ra, Sopronban 23%-ra csökkent. Az adózás kiterjesztése az attól addig mentes lakosokra fokozódó terheket rótt a városi la­kosság alsóbb rétegére, de ugyanakkor hozzájárult az „adófizető polgár" öntudatának kialaku­lásához e rétegben is, növelve bennük az egyenlőség érzetét vagy ennek igényét, a városlakók érdekközösségének tudatát. Ennek ellenpólusaként a lefelé, az alsóbb rétegektől való elhatáro­lódás szándéka tartotta életben, sőt fokozta is a polgári azonosságtudatot a régi polgárság elsze­gényedő, süllyedő rétegében. A polgári érdekazonosság illúzióját keltette a céhek és egyéb testületek szívós továbbélése és erős képviseletük a választott polgárságban. Valójában azon­ban a szakmák között és az egyes szakmákon belül is mind erősebbekké váltak az érdekellenté­tek, hiszen a különféle csoportok különbözőképpen reagáltak a gazdasági kihívásokra, és a gazdasági változások is különbözőképpen érintették őket. A vagyonos eliten belül növekedett a szakosodott és nagykereskedők, valamint a tisztvi­selők és értelmiségiek súlya a kézművesek rovására, akik döntő többsége - adótételeik és ha­gyatéki vagyonuk alakulásából ítélve - a városi lakosság középrétegébe került. Módosult az elitben maradók szakmai összetétele is. Egyidejűleg a kézművesek és kiskereskedők mind na­gyobb csoportját, sokszor egész szakmai közösségét fenyegette a szegénységbe süllyedés. Ezek helyzete mind inkább hasonlóvá vált a városlakók szegényebb, jogtalan, főleg bérből élő rétegeinek körülményeihez. A soproni kézműveseknek 1784-ben még 60%-a, a kereskedőknek 57%-a, 1828-ban vi­szont már csak 42, illetve 45%-a volt háztulajdonos, és a mezőgazdasági ingatlant birtoklók aránya is 57%-ról 46%-ra, illetve 54%-ról 38-ra csökkent. A polgárjogúak 40%-a nem rendel­kezett semmiféle ingatlannal az 1820-as évek végén. Hasonló jelenség tapasztalható más váro­sokban is: 1828-ban Győrött a polgárjogúak több mint egyharmada lakó volt, más városokban is csak fele részük volt háztulajdonos. Győrött 1772-ben még markáns különbség mutatkozott a

Next

/
Thumbnails
Contents