Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon II. - Várostörténeti tanulmányok 9/2. (Budapest, 2007)

A dunántúli városok társadalma

Kaposvár Szigetvár Marcali Nagyatád Csurgó szám % szám % szám % szám % szám % Egész évben dolgozók 152 92,7 180 94,7 74 100,0 59 98,3 50 98,1 Legénnyel dolgozó mester 26 21,9 48 25,2 35 47,3 --1 1,9 Kereskedő 10 0,3 25 0,8 3 0,2 4 0,3 2 0,1 Iparstruktúra (Összes iparüzőt számítva) Élelmiszeripar 7 3,4 8 3,2 5 4,4 2 3,3 2 3,9 Ruha-és textilipar 95 45,9 135 55,2 64 56,2 41 68,4 26 50,0 Vas- és fémipar 16 7,7 11 4,5 12 10,5 4 6,7 5 9,6 Fa- és csontipar 23 11,1 25 10,3 8 7,0 5 8,4 10 19,2 Bőr- és szőripar 16 7,7 26 10,7 8 7,0 2 3,3 4 7,7 Építőipar 18 8,7 10 4,2 11 9,6 2 3,3 1 1,9 Egyéb ipar 25 12,1 30 11,8 5 4,4 4 6,6 4 7,7 Ismeretlen 7 3,4 _ — 1 0,9 _ _ _ _ Összesen 207 100,0 245 100,0 114 100,0 60 100,0 52 100,0 Ha Kaposvár kézműipari fejlődésének mutatóit a megye lakosságára erős vonzást gyakorló külső központokkal, a piachelyeknek vallott városokkal vetjük össze (15 a + b táblázat), azt tapasztaljuk, hogy az utóbbiak jellemzői egyáltalán nem tükrözik a központi funkciók erősségét, így a megyére legnagyobb vonzerőt gyakorló Kanizsa, akár a mesterségek számát, akár a mesterek és legények számát vagy arányát nézzük, alig múlja felül Kaposvárt, sőt az egész évben dolgozó mesterek arányában el is marad mögötte. Az iparüzők és a mesterségek számát tekintve igen városiasnak tünő Veszprémben az egész évben dolgozó mesterek rendkívül alacsony száma és a legények úgyszólván hiánya ébreszt kételyt a kézműipar fontosságával szemben; bár ez utóbbi jelenség annyira kirívó, hogy inkább az összeíró pontatlanságának, mint valóságos adatnak kell tartanunk. Viszonylag nagy volumenű és igazán specializált kézműipara egyedül Pécsnek volt; hatósugarának szélességét Somogy megyében azonban nem ez határozta meg, hiszen ez alig haladta meg Veszprémét, és elmaradt Kanizsáé mögött.