Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon II. - Várostörténeti tanulmányok 9/2. (Budapest, 2007)
A dunántúli városok társadalma
GYŐR TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE A 18. SZÁZADBAN E tanulmányban Győr lakosságának 18. századi társadalmi összetételét egyetlen forráscsoport, az adóösszeírások alapján vizsgáljuk. A forrásbázis ilyen leszűkítését elsősorban az tette szükségessé, hogy a 18. század a magyar várostörténetnek egyik legelhanyagoltabb korszaka; részletes és alapos várostörténeti monográfiák hiányában e korszak feltárásában első lépésként legfeljebb arra törekedhetünk, hogy legalább néhány jelentősebb város társadalmi fejlődésének sajátosságait, főbb tendenciáit tisztázzuk. Inkább felmérésről, feltérképezésről, a fejlődés fő vonalának, a kritikus csomópontoknak kitapintásáról van szó, s nem árnyalt, minden részletre kiterjedő, teljes kép festéséről. Csak több város párhuzamos vizsgálata során nyerhetünk olyan összehasonlításra is alkalmas alapanyagot, mely a részletekbe menő kutatáshoz újabb szempontokat, a nyert adatok értékeléséhez biztosabb támpontot ad. E kutatás fontos láncszeme a 18. századi magyar városok sorában differenciált kézműipara és jelentős kereskedelmi szerepe következtében előkelő helyet elfoglaló Győr társadalmának vizsgálata. Az ilyen vizsgálathoz szükséges forrásanyag a magyar városok levéltáraiban igen kevés van. Az egész lakosságra kiterjedő népszámlálási adatok csak a 18. század utolsó negyedéről állnak rendelkezésünkre, a csoportosítási kategóriák azonban nem mindig elégítik ki a modern vizsgálat szempontjait, s az adatok megbízhatósága sincs minden esetben megnyugtatóan tisztázva. Igaz, hogy Győr esetében a társadalomvizsgálat számára páratlan értékű II. József-kori népszámlálás csaknem teljes forrásanyagával rendelkezünk, feldolgozása azonban nagyon munkaigényes, és csak a századvégi helyzet rögzítésére alkalmas. Ezért a fent vázolt típusú kutatásban számba sem jöhetett. Győr 18. századi társadalmának elemzéséhez a rendelkezésünkre álló források közül az adóösszeírások tűntek a legalkalmasabbnak. A jelen kutatás szempontjából fő hiányosságuk, az, hogy a lakosságnak csak szűk körére terjednek ki, pozitívumnak bizonyult, mert viszonylag gyorsan feldolgozható adatmennyiséget tartalmaznak a város gazdasági és társadalmi életében legaktívabb szerepet játszó rétegről. A közölt információk az egész század folyamán azonosak (név, foglalkozás, illetve társadalmi helyzet megjelölése, az ingatlanok és állatok, valamint a rájuk kirótt adótételek felsorolása és a keresőfoglalkozás után kivetett jövedelemadó összege), így összehasonlíthatók és szabadon csoportosíthatók. Problémát jelentett viszont a vizsgálandó időmetszetek kijelölése: az ésszerűség azt diktálta volna, hogy egyenletes időközök, 20-25 éves periódusok összehasonlításával mérjük le a végbement fejlődést, más városok összehasonlító anyaga nélkül azonban a társadalmi-gazdasági átalakulásokból levont következtetések értékelhetetlenek, semmitmondók lettek volna. E meggondolás alapján esett a választás az 1737/38, az 1757/58, az 1772/73. és az 1800/1801. évi adókönyv1 adatainak feldolgozására, mert ezekről az évekről rendelkezünk, ha nem is mindig azonos értékű, de összehasonlításra alkalmas pesti adatokkal. A győri 1737/38. évi és az ezzel azonos szempontok alapján készített pesti 1735/36. évi adóösszeírás2 összehasonlítását teljes értékűnek tekintjük. 1772-ből rendel-1 GySmL: 1. Győr város adókönyvei és adólajstromai. 2 Conscriptions Lista einer Ehrsamen Bürgerschaft der Königl. Frey Stadt Pest von 1-ten 9bris 1735 bis letzten 8bris 1736 betreffend. Szabó Ervin Könyvtár. Bp. 0910/198.
