Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Módszertani kérdések

rendű, és sokrétűbb központi szerepkört tölt be, s mennél magasabb rendűek és sokrétűbbek központi funkciói, annál nagyobb a vonzásterülete. Az összes, önálló vonzásterülettel (tiszta körzettel) rendelkező piacközpont egész vonzásterületének átlagos népességszáma 70 000 fő volt, ebből a tiszta körzetre átlagosan 30 000, a megosztott körzetre 40 000 fő jutott. A nagyon erős, erős és közepes piacközponti funkciót betöltő központok egész vonzásterületének átlagos népességszáma 80 000 fő volt, amelynek átlagos megoszlása a tiszta és megosztott körzet között 35 000^15 000, a modus, a leggyakrabban előforduló érték azonban az egész vonzásterületre 54 000, a tiszta körzetre vonatkozóan 25 000 alatt volt. Ezt mérlegelve a városi vonzásterület alsó határát 50 000 főnyi ellátott népességben, ezen belül a tiszta körzet népességszámának alsó értékét - figyelembe véve a tiszta és megosztott körzet eltérő arányát a különböző szerepkörű központokban - a kettős és regionális szerepkörű központoknál 20 000, a régión túlnyúló szerepkörű központoknál 10 000 főben határoztuk meg. A városi szerepkör betöltése feltételének tekintettük, hogy a piacközponti funkción kívül legalább egy, nem gazdasági jellegű központi funkciót betöltő intézménynek is székhelye legyen. A fenti kritériumoknak 57 piackörzet felelt meg. A városok eloszlása a clusterekben a következő volt: Cluster Piacközpontok Közülük város száma, db szám, db % 1. 1 1 100 2. 11 10 91 3. 12 12 100 4. 20 11 55 5. 19 7 37 6. 1 _ — 7. 34 9 26 8. 16 4 25 9. 6 2 33 10. 18 1 5 A mezőgazdasági termelés számára kedvező adottságú vidéken fekvő, fejlett vagy legalábbis átlagos szintű kézművesiparral és kereskedelemmel rendelkező körzeteket vonzó clusterbe sorolt központok 77%-a városias szerepkört töltött be; az agrártermelés szempontjából előnytelen adottságokkal rendelkező vidéken fekvő 6-10. clusterbe sorolt központoknak viszont csak 21%-a és a jó termésű, de a kézművesipart tekintve fejletlenebb körzeteket vonzó 5. csoportba sorolt településeknek is csak 37%-a felelt meg a város általunk állított kritériumainak. A különböző csoportokba sorolt városok földrajzilag is elég markánsan elkülönültek egymástól. A 2., 4., 5. csoportba soroltak zöme az ország nyugati és középső részén, a 3. csoportba