Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban

még elmaradt a katolikusoké mögött, és nagyjából a protestánsokéval egyezett, annak jeleként, hogy e felekezet tagjai között is túlsúlyban voltak a fiatal, családalapítás előtt álló bevándorlók. A következő évtizedben több mint 16%-kal növekedett a kiskorúak aránya, akik ekkor a közösség létszámának 60%-át tették ki, míg a többi felekezetnél 50% alatt maradt. A kiskorúak aránya a következő évtizedekben e vallásfelekezetnél is erőteljesen csökkent, de a század közepén észlelhető 50%-os arány így is messze meghaladta a többi hitfelekezetét. E jelenség nem a nagyobb gyermekáldással, hanem inkább azzal magyarázható, hogy a zsidó családokban tovább maradtak otthon a gyermekek, ami feltehetően összefüggött a kereskedelem jelentős szerepével. A fiúk többsége a szakma alapjait az apai üzletben sajátította el, és segédként, gyakornokként is igyekezett pesti cégeknél elhelyezkedni, s így továbbra is otthon lakott. Ezenkívül a jelentősebb vidéki kereskedők is a pesti cégekhez küldték fiaikat tanulni. A protestáns családokban viszont az egész vizsgált korszakban nagy különbség mutatkozott a fiúk és lányok arányában, az utóbbiak javára, azaz a fiúk elég korán kikerültek a családból. A katolikus családoknál csak az 1840-es évek végén mutatkozott számottevő különbség a kiskorú fiúk és lányok arányában, az utóbbiak javára, a görögkeletieknél már az 1820-as évek végétől, míg a zsidóknál az 1830-as évek közepén, feltehetően a nem toleráltak kiutasításának és letelepedési korlátozásainak következtében csökkent a fiúk aránya, míg a letelepedési korlátokat lazító 1840-es törvények után a két nem aránya a kiskorúak között, a leánytöbbség ellenére újra kiegyensúlyozottabbá vált. A nemtelenek összeírásai a felekezetek közül csak a zsidó férfiak kormegoszlását mutatták ki külön. Az 1810-es évek végén a 17^10 évesek aránya magasabb volt az átlagosnál, ezek a férfiaknak csaknem a felét tették ki, míg a 17 éven aluliak aránya jelentősen, a 40 évesnél idősebbeké csekély mértékben az átlagosnál alacsonyabb maradt; az 1820-30-as éveket a 17 éven aluliak növekvő aránya jellemezte. A forradalom előestéjén azonban, a negyvenes évek nagyobb arányú betelepülési hulláma következtében a fiatal évjáratok aránya az átlag alá süllyedt, a 17^40 éveseké afölé emelkedett. A különböző vallási közösségek a 19. század első évtizedeiben még eléggé elkülönülten éltek. Mivel a szolgák és napszámosok pontos felekezeti megoszlását nem ismerjük (a lélekösszeírások csak katolikus és nem katolikus bontásban adják meg a számukat), őket leszámítva vizsgáltuk a különböző vallásfelekezetekhez tartozók területi elhelyezkedését. 2. táblázat A különböző felekezetekhez tartozók létszáma (napszámosok és cselédek nélkül) Év Római katolikusok Reformátusok Evangélikusok Görögkeletiek Zsidók Év fő 1808/09 24 006 223 229 897 2

009 1818/19 31

025 476 1 060 1 165 3 192 1828/29 40 920 1 091 1 419 1 034 4 602 1836/37 43 567 1 509 1 458 727 6 486 1847/48 62 620 1 601 3 457 1 057 13 355