Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)
Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban
mint a táblázatból is kitűnik, a házasulóknak mintegy az egyötöde nem az első házasságot kötötte. Ha csak az első házasságkötések átlagos korát vizsgáljuk, 'óval alacsonyabb értéket kapunk, a tendencia azonban azonos: az első két időmetszetben a irfiak első házasságkötéskor elért átlagos kora változatlanul 27,9, a nőké 23,1 év. A házasság K késleltetése az 1800-as évek elején megy végbe: 1818-30-ban a férfiak átlagos kora 29,2 év, azaz 1,3 évvel magasabb, mint korábban, a nőké 24,3 év, azaz ők is átlagosan egy évvel később mentek férjhez, mint az előző évtizedekben. Az első házasságkötések átlagos kora, illetve annak nosszan tartó változatlansága összhangban van az Európában megfigyelt átlagos kor alakulásával.20 Hogy az első házasságkötés korának az 1820-as évek végén észlelt emelkedése a házasságok késleltetésének hosszabban tartó folyamatát, vagy csak átmeneti jelenséget érzékeltet-e, ezt csupán az anyakönyvek nagyobb korszakot felölelő, teljes vizsgálata alapján lehetne eldönteni. Kétségtelen azonban, hogy a házasságot kötők csökkenő száma és aránya, az első házasságkötés átlagos korának valamelyes emelkedésével együtt olyan gazdasági okokat sejtet, amelyek átmenetileg vagy hosszan tartóan késleltették a házasságkötések időpontját. A pestiek és bevándoroltak eltérő átlagos kora az első házasságkötés idején szintén a pestiek természetszerűen előnyösebb házassági lehetőségeit bizonyítja. 7. táblázat A pesti és bevándorolt férfiak és nők átlagos kora az első házasságkötés idején 1788-90 1808-10 1828-30 Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Pesti 24,1 21,8 26,8 21,7 27,1 22,3 Bevándorolt 29,1 25,5 28,4 25,0 30,7 26,5 A vizsgált négy évtized alatt tehát az első házasságkötések átlagos kora a férfiaknál jelentős mértékben, a nőknél csekélyebb mértékben növekedett: a pesti származásúak átlagos kora mindkét nemnél jelentősen, a férfiaknál azonban csökkenő mértékben alatta maradt a bevándorlók átlagos korának. Míg a bevándoroltak átlagos kora 1788-1808 között valamelyest csökkent, majd utána erősen növekedett, a pesti férfiaknál hasonló arányú növekedés 1788-1808 között tapasztalható, amelyet a következő évtizedben már csak csekélyebb arányú emelkedés követett. így a vizsgált négy évtized alatt a pesti férfiak átlagos házasságkötési kora 3 évvel, a bevándoroltaké csak 1,6 évvel növekedett, s a két csoport közötti különbség 5 évről 3,6 évre csökkent. E jelenség kétségtelenül a pestiek házassági esélyeinek romlását mutatja. A bevándorlók esetében utalhat a beilleszkedés könnyebbé válására, de lehet annak jele is, hogy a bevándorlók fiatalabb korukban, esetleg szüleikkel települtek meg a városban, s meggyökeresedésük így kevésbé volt a házasság függvénye. A pesti származású lányok átlagos házassági kora csak igen csekély mértékben növekedett, elég alacsony volt, s a különbség a bevándoroltakhoz képest azonos maradt. 20 HAJNAL 1965. 109., 110., 112. p.
