Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban

A 18.század A 19.század Város neve Betelepültek száma Város

neve Betelepültek száma Városok 9. Sopron 4 10. Besztercebánya 4 11. Trencsén 4 12. Kassa 3 13. Pécs 3 14. Lőcse 3 Jelentősebb mezővárosok és püspöki városok 1. Vác 5 1.

Vác 22 2. Gyöngyös 3 2. Gyöngyös 15 3. Eger 3 3.

Kecskemét 10 4. Óvár 3 4.

Eger 7 5. Kisucaújhely 3 5. Tata 6 6. Szentendre 4 7. Pápa 3 8. Veszprém 3 9. Nagyvárad 3 10. Nyitra 3 A 19. századi 14 legtöbb bevándorlót adó városból 11 egyezik a férfiaknál és a nőknél. A sorrendben a legjelentősebb eltérés az, hogy Selmecbányáról jóval több nő, Pécsről pedigjóval kevesebb települt a városba, mint férfi. Szeged, Temesvár, Arad elsősorban férfiakat, Besztercebánya, Trencsén és Lőcse pedig nagyobb számú nőt adott a városnak. A háromnál több betelepülőt kibocsátó püspöki és mezővárosoknak már csak kétharmada egyezik, összetételük eltérésében nem nyilvánul meg olyan éles földrajzi elhatárolódás, mint a városokéban. A férfiaknál Igló, Baja, Balassagyarmat, a nőknél Veszprém, Nyitra, Kisucaújhely szerepel a jelentősebb kibocsátóhelyek között. Az eltérés inkább a sorrendben jelentős: így a Gyöngyösről betelepült nők száma jóval magasabb, a Miskolcról, Magyaróvárról érkezetteké pedig jóval alacsonyabb volt, mint a férfiaké. A városi számiazáshelyek azonossága a családos betelepülést, illetve a betelepült férfiak származáshelyükhöz való kötődését jelzi. A nők társadalmi helyzetére vonatkozó adatok hiánya, illetve töredékessége miatt nem, illetve csak részben használhatók fel a házassági anyakönyveknek a különböző társadalmi rétegek között a házasságkötésekben megnyilvánuló kapcsolatokra vonatkozó információi. Azoknak a menyasszonyoknak a száma, akiknek a foglalkozását (vagy apjuk, elhalt férjük foglalko-