Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)
Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban
Ha a pesti képviselő-testület tagjainak foglalkozás szerinti megoszlásából, illetve a polgárok és nem polgárok arányából arra következtethetünk, hogy tagságának mintegy egyharmada-egynegyede új szellemet képviselhetett, személyi összetételük e tekintetben kevesebb reményre jogosíthat. Igaz ugyan, hogy a régi városvezetés tagjainak, a volt választott polgároknak száma és aránya elenyésző volt - mindössze 27-en kerültek be a képviselők közé, s ez a testület tagjainak 11%-át jelentette (egyébként ugyanilyen arányt tapasztalunk Budán is), de elég sokan voltak közöttük olyanok, akiket szoros rokoni kapcsolat fűzött a régi vezetőkhöz. Korántsem akarjuk azt állítani, hogy e családi kapcsolatok teljesen meghatározók lehettek az egyes képviselők állásfoglalására, s nyilvánvaló, hogy például házassági kapcsolatok esetén e kapcsolat nemcsak a beházasuló, de a befogadó családok társadalmi törekvéseit is jelzi. De annak ellenére, hogy kivételek mindig akadnak, a társadalmi-foglalkozási összetétel mellett a személyi-rokoni kapcsolatok jelentőségét sem lehet tagadni. 42 képviselőt fűztek szoros rokoni kapcsolatok a régi városvezetéshez, így a régi választott polgárokkal együtt 69-en, az egész testületnek több mint egynegyede kapcsolódott hozzájuk. Ez az arány azonban valószínűleg magasabb volt, mert mindössze 178 képviselőről (a testület tagjainak 72%-áról) rendelkezünk valamelyes genealógiai adatokkal,76 s ezeknél is számos esetben csak a felmenők, vagy csak a házastárs nevét ismerjük, így a családi kapcsolatok teljessége nélkül a rokonsági viszonylatok egésze nem tárható fel. E 178 képviselő közül 69, azaz 39% volt tagja a régi városvezetésnek, vagy fűzték annak tagjaihoz szoros családi kapcsolatok. Az adatok említett hiányossága miatt joggal feltételezhető, hogy ez az arány a valóságban magasabb lehetett. A rokoni kapcsolatok a legnagyobb arányban az amúgy is konzervatív szellemű kézművesek és a kereskedők többségénél figyelhetők meg. Elgondolkoztató azonban, hogy a képviselő-testületben amúgy is kisebbségben levő értelmiségiek egyharmadát is szoros szálak fűzték a választott polgárság egykori tagjaihoz, s így egy haladóbb várospolitika potenciális képviselőinek száma még jelentéktelenebbre apad, mint amennyi a puszta számadatok alapján várható volt. S így azt is gyaníthatjuk, hogy a tíztagú választmány ajánlólistájára felvett értelmiségiek egy részét éppen e kedvező családi kapcsolatok miatt jelölték. 21. táblázat A képviselő-testület tagjaiból a régi választott polgárok, illetve az azokkal rokoni kapcsolatban levők megoszlása Ezek közül Foglalkozási ág a tisztázott családi kapcsolatúak a volt választott polgárok a választott polgárok rokonainak összesen száma %-a száma %-a száma %-a száma %-a Kézműves 85 84,1 13 15,3 18 21,2 31 36,5 Gyáros 5 50,0 1 20,0 1 20,0 2 40,0 Ipar összesen 90 81,0 14 75,5 19 27,7 33 36,6 76 A genealógiai adatok forrásairól lásd a 67. sz. jegyzetet.
