Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Társadalmi összetétel - társadalmi mobilitás a fővárosban

19. táblázat A választott polgárság megüresedett helyeire választottak foglalkozás szerinti megoszlása, 1731-1848 Foglalkozási ág Az Foglalkozási ág 1731-1750 1751-1770 1771-1790 1791-1810 1811-1830 1831-1848 Foglalkozási ág között megválasztottak Foglalkozási ág száma %-a száma %-a száma %-a száma %-a száma %-a száma %-a Kézműves 75 61,5 61 54,4 66 47,8 57 51,4 64 42,4 43 47,8 Gyáros — — _ — 1 0,7 2 1,7 4 2,6 2 2,2 Kereskedő 8 6,5 12 10,7 22 15,9 15 13,5 36 23,8 22 24,4 Vendéglátó 4 3,3 3 2,7 4 2,9 4 3,6 1 0,7 1 0,1 Fuvaros 1 0,8 — — 2 1,4 — — 1 0,7 — _ Őstermelő 1 0,8 _ _ _ — — — 1 0,7 _ — Tisztviselő 7 5,7 15 13,4 17 12,4 16 14,4 18 11,9 3 3,3 Értelmiségi 5 4,1 10 8,9 17 12,4 6 5,4 13 8,6 7 7,8 Nemes 1 0,8 — — — — — — — — 5 5,6 Háztulajdonos, magánzó 17 14,0 7 6,3 8 5,8 11 10,0 13 8,6 7 7,8 Ismeretlen foglalkozású 3 2,5 4 3,6 1 0,7 -----Összesen 122 100,0 112 100,0 138 100,0 111 100,0 151 100,0 90 100,0 Úgy tűnik, hogy ennek a város fejlődése szempontjából káros, visszahúzó folyamatnak megállítását csak a választás demokratikusabb, szélesebb alapokra helyezése tette lehetővé, mely a városi társadalom felső és középrétegének összetételével jobban összhangban álló képviseletet honosított meg. A polgári átalakulást, a haladást következtesebben óhajtók száma és aránya természetesen nem volt elegendő ahhoz, hogy a várospolitikát gyökeresen átalakítsák, hiszen e réteg a városi társadalomnak is csak törpe kisebbségét alkotta; de súlyuk és tekintélyük ahhoz elegendő lehetett, hogy a képviselő-testületet és rajta keresztül a tanácsot bizonyos kérdésekben ebbe az irányba befolyásolja. A városi önkormányzati szervek választott testületté alakítása és a választójog kiszélesítése feltehetően nem minden városban hozott még ennyire pozitív változásokat sem, de valószínű, hogy az 1848-ban választott képviselő-testületek tagjai hívebben képviselték az egyes városok lakosságának társadalmi-foglalkozási összetételét, mint a korábbi önkormányzati szervek. Legalábbis Buda példája ezt mutatja, ahol a képviselő-testületben a választott polgár-