Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Városházlózat-vizsgálatok

14-18 volt, és vidéken ritkán előforduló szakmák-mint lakatos, kalapos, szappangyártó stb. -l-l képviselője is előfordult. A Fehérvár, Győr és Veszprém által közösen vonzott 7, különösen pedig a Mór által is vonzott 6 településen a mezőgazdasági termelés jelentéktelenebb - az utóbbinál feltehetően legfeljebb az önellátásra elegendő -, ipara és kereskedelme is az előbbieknél lényegesen gyengébb volt. Pápa és vonzáskörzete Az észak-dunántúli városok közül Pápának volt a legkisebb a vonzásterülete. Tiszta körzetébe 57, többnyire kis népességű település 32 531 lakosa, a megosztottba mindössze 25 település 24 862 lakója tartozott. Abban is eltért a többi várostól, hogy tiszta körzete meghaladta a megosztott körzet nagyságát. Vonzásának viszonylagos gyengeségében nyilván szerepet játszott a szomszédos, jelentősebb városok közelsége - jellemző, hogy a város maga is Veszprémet és Győrt vallotta piachelyéül -, valamint az is, hogy tiszta körzete a földadatokból ítélve nem rendelkezett jelentős mennyiségű eladni való terménnyel. A város - Fényes megítélése szerint - fontos gyűjtőhelye volt a Dunántúl eladó gabonájának, melyet részben a soproni és győri kereskedők vásároltak fel, de a forgalom jelentős része a helybeli zsidó terménykereskedők kezén összpontosult. Az utóbbiak jelentőségét tanúsítja, hogy az 1828. évi összeírás készítője a zsidó kereskedőket a kereskedelem fő erejének - vigor commerciumndk - titulálta. A 23 keresztény kereskedő főleg szakosodott kiskereskedelmet -vas-, textiláru - folytatott, a 121 zsidó kereskedő között akadt néhány, aki gabonát, bőrt és gyapjút nagyban forgalmazott, többségük azonban vásározó volt, ők gyűjthettek össze a vidék terményeit. Az élénk forgalom igen sok fuvarosnak biztosított megélhetést. A város kézműipara fejlett volt: 483 mester 279 legénnyel 70 mesterséget űzött, de csak az iparosok fele dolgozott egész évben. A ritkábban előforduló speciális mesterségek száma 21 volt, de 49 olyan szakma képviselői működtek a városban, amelyek tiszta körzetében nem fordultak elő. így a város széles körű kézműipari szolgáltatást nyújthatott vidékének, ahol csaknem minden településen dolgozott ugyan néhány kézműves, de ők csak a legáltalánosabb mindennapi szükségleteket biztosíthatták. Megosztott körzete rendkívül szétaprózott volt. Összefüggő, nagyobb területet a várost Győrrel együtt piacául valló 11 település alkotott, amelyet Győr ismertetése során már jellemeztünk. A körzetre még csekély befolyást gyakorolt Veszprém és Sopron, valamint a Pápát piachelyéül valló kézművesipari központ, Devecser oppidum is. Pápa a református kollégium és katolikus gimnázium révén oktatási, postaállomásával forgalmi, kórháza révén egészségügyi funkciókat is ellátott. Cserépedénygyára nevezetes volt, és mint láttuk, ipara és kereskedelme is jelentős színvonalat képviselt, így piacközponti szerepének korlátozottsága további vizsgálatokat igényel.