Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Városházlózat-vizsgálatok

Bátaszék jelentéktelenebb versenytársat jelentett: az utóbbit negyedrendű út kötötte össze a tőle délre-délnyugatra fekvő településekkel. Bonyhád a Dunaföldvárról Kölesden át Pécsre vezető kereskedelmi út csomópontja a megye déli részén, így a Baranya megyei településekkel is közvetlen kapcsolata lehetett, hiszen az összeírásnak Pécs kizárólagos vonzását tanúsító adatait fenntartásokkal fogadtuk csak el. Hőgyész közlekedési adottságai - a simontornya-kaposvár-kanizsai út mellett - voltak a jelentősebb kereskedelmi és piacközponti szerepkört betöltő települések közül a legkedvezőtlenebbek. A közlekedési viszonyokban mutatkozó eltérés kétségtelenül befolyásolta egy-egy település vonzásának erősségét, de meghatározó tényezőnek nem tekinthető, annál is kevésbé, mert számos kedvező útviszonyokkal rendelkező helység nem alakított ki vonzáskörzetet. A központi helyi szerepkör kialakítását - a körzet igényeit, helyzetét most figyelmen kívül hagyva - számos tényező befolyásolta, köztük a potenciális központ gazdasági fejlettsége is, ami többek között önkormányzati jogaik szélességének, a földesúr településfejlesztési politikájának is függvénye volt. A kérdés, hogy milyen tényezőktől függött, hogy a nagyjából azonos adottságokkal rendelkező vásártartó, vagy egyéb központi funkciót betöltő települések közül melyek, mikor és miért tudtak jelentősebb központi helyi szerepkört kialakítani, természetesen nemcsak a Tolna megyei vásáros-, illetve kereskedöhelyekkel kapcsolatban merülhet fel. A probléma tárgyalására csak azért került e helyütt sor, mert e megyében szembeötlően nagy volt a csekély központi szerepkört betöltő, vagy vonzásterülettel egyáltalán nem rendelkező jelentősebb kereskedelmi csomópontok száma, s kisebb a különbség a vonzásterülettel rendelkező és nem rendelkező oppidumok között. De ugyanígy magyarázatot kívánna az is, hogy miért nem tudott jó néhány, a középkor óta vásárt tartó település vonzáskörzetet kiépíteni, vagy hogy miért vesztette el korábbi kisebb-nagyobb vonzáskörzetét Mohács, Babócsa, Németboly, Szigetvár, Siklós, Alsólendva, Sümeg, Szentgrót, Dobronak,22 és

miért erősödik ezekben az évtizedekben éppen Keszthely vagy Hőgyész vonzása. Mindezekre a kérdésekre azonban csak az egyes központok és vonzáskörzeteik, illetve a kiemelkedő jelentőségű, de vonzáskörzettel nem rendelkező kereskedőhelyek behatóbb, egyedi, s nem csupán egy adott időmetszetre korlátozódó vizsgálatától várható válasz. A központi szerepkört betöltő települések hierarchiája a Dél-Dunántúlon A piacközpontok mellett az önálló vonzásterülettel nem rendelkező települések is töltöttek be vásáruk, vagy az ott székelő postahivatal, sóhivatal, sóház révén gazdasági-forgalmi vagy egyéb, igazgatási, kulturális, egészségügyi szerepkörük révén különböző gazdaságú és hatósugarú központi funkciókat. Végezetül tehát számba vesszük és a településhálózat hierarchiájában elfoglalt helyük alapján megkíséreljük rangsorolni mindazokat a településeket, amelyek a vizsgált korban e térségben valamilyen központi funkciót töltöttek be. 22 Babócsa, Mohács, Németboly, Siklós, Szigetvár korábbi vonzásáról a már említett, Széchényi Ferencnek készített összeírásban találhatók adatok. Szigetvárt mint piachelyet Vályi András is említi, vásárának élénk forgalmára Fényes is utalt. Siklóst, valamint Alsólendvát, Sümeget, Szentgrótot és Dabronakot a Mária Terézia-féle úrbéri összeírásban, a 9 pontra adott válaszokban néhány település piachelyének vallotta.