Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

Városházlózat-vizsgálatok

Rácgörzsony és Somberek) közel 18 000 lakója vallotta Pécs mellett Baját is piachelyének, közü­lük Mohács saját vására mellett. Bár, Doboka, Kölked és Mohács lakói egyértelműen azt állítot­ták, hogy Baját gabonavásárlás céljából keresték fel. Somogy megyében a tiszta körzetébe tartozó 56 településen kívül (amelyeknek egyébként Kaposvár és Szigetvár jóval közelebbi piachelyet jelentett volna, így az a körülmény, hogy mégis Pécset vallották egyedüli piachelyüknek, a város vonzásának erősségét bizonyítja), további 13 te­lepülés a csak alközponti szerepkört betöltő és így a települések hierarchiájában alacsonyabb szinten álló Kaposvárral együtt vallotta a várost piachelyének. Pécs vonzása e területre domináns volt, mert a helységek jó része megjegyezte, hogy Kaposvárra nem, vagy csak ritkán járnak, mert nem jó a piaca. Pécs megosztott körzetének e részében 6000 lakos élt; a településeken igen kevés kézműves és egyetlen kereskedő sem működött, viszont az egy főre jutó szántóterületének nagy­ságából ítélve eladni való gabona termett. A Kaposvárhoz igen közel eső Zselickisfalud és Szilvásszentmárton, Pécs mellett Kanizsát és Kaposvárt nevezte meg piachelyéül. Somogy me­gye Kaposvár mellett második jelentős oppiduma, a pécs-kanizsai úton fekvő Szigetvár lakossá­ga is saját piaca mellett Pécset jelölte meg eladó- és vásárlóhelyének. Mind a települések, mind a vonzott lakosság számát és összetételét illetően jelentősebbnek látszik Pécsnek Tolna megyére kiterjedő megosztott körzete. Högyésszel együtt 29, Földvárral együtt további 5 település 38 000 főnyi népességére terjedt ki vonzása, és saját piacuk, valamint több más központ mellett eladó- és vásárlóhelyüknek nevezték a várost Bonyhád lakói is. A Högyésszel közös körzet termelési adottságai az egy főre jutó szántó- és legelő-rétterü­letben megegyeztek a Kaposvárral közös Somogy megyei körzet adottságaival, viszont a Tolna megyei településekben sok kézműves és kereskedő is működött. (Ezer főre 14,5 kézműves és 0,5 kereskedő jutott.) Kézművest minden településen összeírtak: a legtöbb helyen kovácsokat, molnárokat, takácsokat (e három mesterség képviselőiből került ki az itt tevékenykedő ipar­űzőknek csaknem fele). Viszonylag jelentős volt még a szabók, asztalosok, kerékgyártók szá­ma is, akik 16-16, illetve 13 helyen fordultak elő; vargákat viszont csak 10 település összeírása említett. A többi 26 mesterség képviselői már csak 1-6 településen fordultak elő. A vonzott te­lepülések közé 2 oppidum - Dombóvár és Döbrököz - tartozott, a vonzásterületen működő ke­reskedők egyharmadának ezek voltak a székhelyei. A Hőgyész és Pécs közös vonzásterületébe tartozó települések tehát az alapvető iparcikke­ket illetően, amelyeket részben a helyi kézműveseknél, részben a kereskedőknél beszerezhettek, nem voltak olyan mértékben a központra utalva, mint a Baranya, illetve Somogy megyei helysé­gek, és ha eladó gabonájuknak sok esetben Hőgyész közelebbi, könnyebben elérhető piacot jelen­tett is, illetve ott valamivel olcsóbban szerezhettek be gabonát, iparcikkekben, nyersanyagokban, külföldi árukban Pécs kézművesei és üzlethálózata jóval nagyobb választékot kínált. A Pécset Földvár mellett piachelyéül valló 5 település (közöttük Báta és a saját piacát is eladóhelyként megjelölő Bátaszék oppidum) lakossága meghaladta a 10 000 főt. Az egy főre jutó földterület nagyságából ítélhetően a mezőgazdasági terményeket, főképp gabonát tekintve inkább fogyasztóknak, mint eladóknak tekinthetők. Az 5 településben összesen 162 kézműves és 9 kereskedő működött, itt tehát ezer lakosra még több (16, illetve 0,9) kézműves és kereske­dő jutott. Nagy részük Bátaszéken működött, ahol 118 mester 35 legénnyel 27 mesterséget űzött. Ebben az oppidumban telepedett meg a körzetben működő kereskedők közül is 5, még­hozzá a nagyobb jövedelműek. Az e települések által megjelölt két piachely közül Földvár tá­volabb esett ugyan, de jobb út vezetett oda, s gabonában is nagyobb volt a kínálat. Pécs kapcsolata a Tolna megyére kiterjedő, megosztott körzetében élő lakossággal tehát más lehetett, mint a Baranya és Somogy megyei területeken. A kapcsolat e vidéken a kézművesek

Next

/
Thumbnails
Contents