Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)

A mezőváros problematikája

Ezeknek a 19. század eleji, városi funkciót betöltő mezővárosoknak további fejlődését természetesen különbözőképp befolyásolta a nagyipar kialakulása, a vasúthálózat, s általában a közlekedés robbanásszerű fejlődése. Mindezek hatására azonban inkább e városok hierarchiája, mint összetétele változott meg. Az 1840-es években városi funkciót betöltő mezővárosok közül 70 fekszik a mai Magyarország területén. Közülük 42 ma is város, további 18 bizonyos körzetiközpont-flinkciókat lát el. Mindez a mezővárosok városias funkciójának fontosságáról és szívósságáról tanúskodik. A 19. század végi, a városok helyzetét szabályozó közigazgatási törvények megszüntették a város és mezőváros közjogi elhatárolását. A mezővárosok egy részének, s általában az agrárvárosoknak teljes jogú városként való elismerése még nyilvánvalóbbá tette városhálózatunk sajátos alakulását, az ország gazdasági struktúrájában gyökerező, dominálóan agrárjellegét. Ennek örökségét máig sem sikerült teljes mértékben felszámolni, s iparfejlesztési és városrendezési terveink egyik feladata éppen az, hogy eltüntesse a főváros és néhány ipari város, valamint a vidéki városok gazdasági, társadalmi struktúrájában és külső képében máig is megmutatkozó különbséget. E mai gyakorlati feladat megoldásához a várostörténet is hozzájárulhat azzal, hogy felszámolva a civitas és oppidum éles jogi elhatárolásának kétségtelenül avult szemléletét, városaink múltját a korszerű tudományos követelmények alapján elsősorban városi funkcióik, nem pedig jogi kritériumaik alapján vizsgálja. Városépítés, 1971. 11 -13. p.