Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon I. - Várostörténeti tanulmányok 9/1. (Budapest, 2007)
A mezőváros problematikája
12 esküdtet a város lakói egyhangúan tartoznak megválasztani, de a jobb igazgatás érdekében egyúttal elrendeli, hogy e tisztségre a házak sorrendjében minden évben más és más személyt jelöljenek ki. Ha a soron következő házban erre alkalmas személy nem akadna, úgy a következőből válasszanak.20 így festett a szabad választás Belényesen. De a legtöbb mezővárosban, ha nem érvényesültek is ilyen megkötések, a bíró csak a földesúr vagy tisztjeinek jóváhagyásával léphetett hivatalába. A mezővárosi lakosság egészének részvétele a tisztújításban ugyancsak illuzórikus lehetett; elsősorban a módos telkes gazdáknak és iparosoknak, a város gazdag vezető rétegének lehetett döntő befolyása a jelölésekre és a választásra Ez a gyakorlat teljesen leplezetlenül érvényesült Vágbesztercén, ahol 1506-ban nyíltan kimondják, hogy mivel csak az ötvenkét telkes gazda fizeti az adót, a bírák és esküdtek kizárólag közülük választhatók.21 De a város vezetése a többi oppidumban is többnyire egy szük csoport, néhány család kezében volt, akik egymást váltották a bírói, illetve esküdti tisztségekben. Gyakran éveken, sőt évtizedeken át nyomon követhető egy-egy tekintélyesebb család vagy egy-egy személy hatalmának növekedése. A korai oklevelekben a vezetéknév hiánya megnehezíti a bíró vagy az esküdtek személyének azonosítását, s így gyakran csak feltevésekre szorítkozhatunk. így például csak feltételesen azonosíthatók Beregszász bírái: az 1394-ben és 1410-ben említett Lukács, vagy az 1377-ből ismert János fia István és az 1395-ben említett István bíró.22 Valamivel könnyebb Újhely bíráinak és esküdtjeinek azonosítása. Ehelyütt Mályusz Elemér gazdag adatanyagát csupán néhány példával kívánjuk kiegészíteni.23 Újhely 1373. évi bírája, Beke fia Tamás talán az 1355-ben és 1367-ben esküdtként szereplő Mikus fia Beke fia lehetett. Nincs kizárva az sem, hogy a Beke név később családnévvé rögződött, s e család tagja volt Beke Mátyás 1389. évi esküdt is. E feltevést alátámasztja, hogy Beke fia Tamás bírót egy 1391. évi oklevél már csak Beke Tamás bíróként említi.24 Rokoni kapcsolatot sejthetünk az 1386-ban szereplő Balázs esküdt és az 1389-ben említett Balázs fia István között is, aki egyébként 1400-ban is viselte e tisztséget.25 Többször választották meg bírónak Zándó Lászlót is. E néven először egy 1386. évi oklevél említi, személye feltehetően azonos az 1389-ben említett László bíróéval.26 Pető fia Máté 1395. évi esküdt személyére és családjának vagyoni helyzetére némi fényt vet testvérének, Pető fia Lászlónak 1391 -ben kelt végrendelete,27 melyben megművelt és megműveletlen földjei mellett 3 szőlőt és egy házhelyet hagyományoz örököseire. Egyik szőleje szomszédjaként megemlíti testvérének, Máténak szőlejét is. Hogy a család az oppidum tekintélyes polgárai közé tartozott, bizonyítja a végrendeletet tanúként aláíró Beke Tamás volt bíró és Domonkos volt bíró özvegyének személye is. Ugyancsak Újhelyen Vas János 1400-ban és 1401-ben viselte a bírói tisztet, Kecskés Imre pedig 1451-ben és 1473-ban. Farkas László 1451-ben és 1457-ben, Kolbán István 1451-ben, 1457-ben és 1474-ben, Kalmár János 1474-ben és 1477-ben szerepel az esküdtek 20 Dl. 36 982. 21 LUKINICH 1937-43.1. 470. p. 22 ZSO. 1.4407. sz, II. 7341. sz. 23 MÁLYUSZ 1953. 143. p. 24 Uo. és ZSO. I. 1298, 2333. sz. 25 Dl. 7194. ZSO. I. 1298. sz., II. 742. sz. 26 Dl. 7194. ZSO. I. 1298. sz. 27 ZSO. 1.4210, 2333. sz.
