Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában - 5. Az 1907. évi 3. törvénycikk. Más út-kiút?
92 I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában a haditengerészet megrendeléseinél gyakran osztrák szabadalommal védett iparcikkeket rendeltek meg, ami kizárta a magyar gyárak versenyét.249 Serényi kereskedelemügyi államtitkár augusztus 11-i válaszában értesítette a GYOSZ-t, hogy az új 8 cm-es tábori ágyúkhoz szükséges anyagok és iparcikkek jegyzékét az érdekeltek rendelkezésére bocsájtja, de a nyilvános közzététel elől az adatok bizalmas jellegére tekintettel elzárkózott.250 A küzdelmek eredményét mutatja, hogy a magyar részarány a hadsereg és a hadi- tengerészet megrendeléseinél évről-évre emelkedett, így 1906-ban a haditengerészet rendelések negyede jutott a magyar iparnak,251 az összrendeléseknél pedig 33,4% volt ez az arány.252 A századforduló után tehát a magyar gyáripar a legnagyobb sikert a hadi megrendelésekért folytatott küzdelemben érte el. 5. Az 1907. évi 3. törvénycikk. Más út - kiút? Az új ipartámogatási törvény a korábbiakhoz képest jelentősen megváltozott körülmények között született. Ennek egyik előfeltételéről, a hazai nagyburzsoázia előretöréséről már részletesen szóltunk a korábbiakban. Ehhez hasonló jelentőségű volt a koalíció hatalomra kerülése, hiszen Kossuth Ferenc pártja évtizedek óta hirdette az önálló vámterület szükségességét, kormánypártként azonban nem vállalhatták a felmondás következményeit. Ugyanakkor a koalíció pártjainak nem volt olyan kapcsolata a nagyburzsoáziával, mint korábban a szabadelvű pártnak, megnyerésükhöz viszont Szterényi személye önmagában nem lehetett elégséges. Az önálló vámterület feladása szintén megkövetelte a közvélemény megnyugtatását. Nem véletlen tehát, hogy a kormány ezt a törvényjavaslatot még a költségvetési törvényjavaslatot is megelőzve, elsőként terjesztette a képviselőház elé. „Sürgősen demonstrálni kellett azt, hogy mi már készülünk is az 1917-ben beálló gazdasági önállóságra” - írta a kormány szándékairól a Magyar Pénzügy. A törvény előtörténetéről nem maradtak fenn adatok, előkészítésének tekinthetjük azonban a már részletesen ismertetett 1904-es emlékiratot. A törvényjavaslatot Kossuth Ferenc mint kereskedelmi miniszter terjesztette a képviselőház elé 1906. október 12-én, az érdemi vita a szokásos bizottsági üléseket követően október 20-án kezdődött. Az előadói beszéd a törvényjavaslat demonstratív jellegét emelte ki. E szerint a kormány „igenis akar és tud dolgozni, s a magyar népnek, a magyar hazának haladására mindent meg fog tenni, amit egy dolgozó parlament megtenni képes”. A törvényjavas249 GYOSZ Közlemények. 1904. 12. 3-14. p. 250 GYOSZ Közlemények. 1904. 13. 61. p. 251 GYOSZ Közlemények. 1910. 54. 8. p. 252 Szterényi-Ladányi 1933. 181. p.
