Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában - 4. Az 1899. évi 49. törvénycikk. Visszalépés
64 I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában alá hozni, Kossuth Ferenc152 függetlenségi pártja úgy vélte, hogy az 1899. 30. törvénycikk értelmében a vámközösség most már végleg felbomlott. A kormánypárt persze vitatta ezt az értelmezést, és az 1907-ig terjedő automatikus meghosszabbítást emlegette. Végül a kívülállók számára egészen váratlanul sikerült időben befejezni a tárgyalásokat, a megállapodás egyben az új autonóm vámtarifát is tartalmazta. A mezőgazdasági érdekkörök Lajtán innen és túl boldogan koccinthattak jelképesen egymással, erőfeszítéseiket teljes siker koronázta, az új vámtarifa jelentős mértékben megemelte az Osztrák-Magyar Monarchia mezőgazdasági vámjait. 4. Az 1899. évi 49. törvénycikk. Visszalépés Ilyen előzmények után térjünk vissza a hazai ipartámogatás rendszeréhez, hiszen az 1890. évi 13. törvénycikk hatálya 1899-ben lejárt, így új törvény előkészítése vált szükségessé, s ez a korábbinál jóval nagyobb nyilvánosság előtt és komoly érdeklődés mellett folyt. Már az 1898-as iparstatisztika is azzal a céllal készült, hogy az állam határozottabban és kezdeményezőbben léphessen fel, és képes legyen a vállalkozni kész tőkét serkenteni, illetve az állami kedvezményeket differenciáltabban, a tényleges helyzetnek megfelelően odaítélni. Ennek jegyében a kereskedelmi miniszter bizalmas körlevelet intézett az összes kereskedelmi és iparkamarához az új törvény előkészítése érdekében.153 Az aradi kamara a miniszteri körlevélre adott válaszában változatlanul szükségesnek vallotta az állami ipartámogatást s a korábbi gyakorlat kiszélesítését, mégpedig két irányban. Egyrészt a gyáripar mellett a kisipar fokozottabb támogatását követelte, „hogy a kézműipar ne pusztuljon el egészen a tömegtermelési irány térhódítása alatt, de lehetővé váljék számára azon átmenet, melyben kézműiparból gyári iparrá alakulhat át”, másrészt ugyanilyen fontosnak tartotta a szállítási kedvezmények kiszélesítését a nyersanyagokra és fűtőanyagokra. A nagyváradi kamara a kedvezmények megújíthatósága mellett szintén a kisipar támogatását kívánta. A soproni kamara pedig javasolta, hogy a kedvezmények idejére a munkásokat mentsék fel a kereseti adó fizetése alól, továbbá a külföldi gépek vámmentes behozatalát, a kedvezményben részesíthető iparágak kiszélesítését és soron kívüli eljárást a kedvezmények biztosításánál. A kolozsvári kamara néhány új iparág mellett a vasúti szállítás kérdéseivel foglalkozott. 152 Kossuth Lajos legidősebb fia, az emigrációban mérnökként dolgozott. Apja holttestét kísérve érkezett vissza Magyarországra 1894-ben, már a következő évben függetlenségi pártiként képviselővé és a párt elnökévé választották. A Wekerle-kormányban (1906-1910) kereskedelmi miniszter volt. 1907-ben nevéhez fűződött a vám- és kereskedelmi szerződés megújítása Ausztriával. 153 MNL OL К 231 1890-1 -5707.
