Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
V. A Weiss Manfréd-gyár a háborúban - 3. Weiss Manfréd a háborúban
300 V. A Weiss Manfréd-gyár a háborúban 3. Weiss Manfréd a háborúban Tisza István a háború végén állítólag a legnagyobb elismeréssel adózott Weiss Manfréd érdemeinek: „Csak kettő vált be: fiaink hősiessége és Weiss Manfréd teljesítőképessége. Hej, ha hadvezetőségünk, közigazgatásunk és diplomáciánk is ilyen tökéletesen tudott volna fejlődni!”70 Akár mondta ezt Tisza, akár nem, tény, hogy Weiss Manfréd beszédtéma lett, mesés vagyonáról legendákat szőttek. 1917-ben összes adója 34 millió korona volt, s ez 400-500 milliós vagyonra enged következtetni. A Generali Biztosító 98 millió koronára becsülte a csepeli gyárváros értékét, a gyárvezetés saját felmérése pedig 137 millió koronát mutatott ki a nyersanyagok, félkész- és késztermékek nélkül. Mindezek alapján Meskó Zoltán71 4-500 millió koronára, Kozma Nándor pedig 700- 750 millió koronára becsülte vagyonát.72 Weiss Manfréd 1915 decemberében vette meg gróf Károlyi László 6750 holdas derekegyházi uradalmát 5 752 000 koronáért,73 s a fővárosban még mindig számos ingatlan volt a tulajdonában. 1917-ben fél év alatt Weiss Manfréd több mint 80 millió korona névértékű részvényt, hadikölcsön-kötvényt és állami pénztáijegyet vásárolt. Ezeknek jelentős részét a Kereskedelmi Bank az év második felében magasabb árfolyamon visszavásárolta.74 Weiss Manfréd a Kereskedelmi Bank oldalán, különösen a Hitelbankkal közösen számos vállalkozásban vett részt már-már szinte egyenrangú félként. 1915 augusztusában az ország két vezető nagybankja Weiss Manfréddal közösen vásárolt és adott el román zabot, árpát, babot és kukoricát. A következő évben megismételték a kukoricaüzletet. 1916-ban a Magyar Nitrogén Mütrágyaipar Rt. alapításában (9 millió korona) a Kereskedelmi Bank 40%-os részesedéssel vett részt, Weiss Manfréd alrészesként 350 ezer korona értékben vásárolt részvényeket, s tagja lett az igazgatóságnak.75 1917 ok70 Idézi Kun 1933. 79. p. 71 Meskó Zoltán eredetileg hivatásos katona, 1917-től függetlenségi országgyűlési képviselő volt, 1919- ben csatlakozott a szegedi ellenkormányhoz, majd a Tanácsköztársaság bukása után különböző állam- titkári tisztségeket vállalt. Kezdeményezte a háborús jövedelmek radikális megadóztatását. 1932-ben megalapította a Magyar Nemzeti Szocialista Földműves- és Munkás Pártot, amely a következő évtől elsőként használta a nyilaskeresztet és a zöld inget. 72 Kozma 1918. 21-22. p; Népszava, 1917. szeptember 23. 73 A vételi szándék a rendelkezésre álló források szerint már a háború kitörése előtt fennállt, de hitbizo- mányról lévén szó, viszonylag hosszabb időt vet igénybe. Weiss egy hónappal később a szomszédos Szegváron közel 60 hold földet vásárolt a Földhitelbanktól 87 040 korona értékben. Ebből alakult ki a derekegyházi mintagazdaság, amelyet egyedülálló módon hajóról öntöztek. A helyi szájhagyomány szerint a birtokot Weiss Manfréd Elza lánya hozományaként vette, a valóságban azonban haláláig a tulajdonában maradt, majd hat gyermeke örökölte. MNL CSML SZL VII.3 14/1915, III. 52/1916. 74 MNL OL - D Zöldkönyvek 2098/c, d, f, 3 506/a. 75 Rajta kívül a távolabbi rokonok közül Kánitz Jacques és Kornfeld Pál (Weiss Marianne sógora) is tagja lett az igazgatóságnak, utóbbi később a vállalat elnöke lett.
