Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)

V. A Weiss Manfréd-gyár a háborúban - 1. A háborús termelés

V. A Weiss Manfréd-gyár a háborúban

279

13. kép. Weiss Manfréd, Alfonz és Jenő fogadják Alexander von Krobatint, a monarchia hadügyminiszterét a csepeli gyárban, 1917.

Ismeretlen fényképező felvétele. Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár

Manfréd a Hadügyminisztériumtól négy pótkocsis teherautó vásárlására kért engedélyt, de csak kettőre kapott.

Weiss ebben az időszakban is jelentős tőkét invesztált a gyárba. Ezeknek a beruházásoknak a jellege azonban gyökeresen megváltozott, miután elsődlegesen már nem a gyártás fokozását, hanem a termékstruktúra szélesítésével a várható válság kivédését célozták. így 1917 közepén üzembe helyezték az új acélszalag-hengerdét, s még ugyanabban az évben megkezdték egy új 11 300 LE-s hengermű tervezését. A béketermelés előkészítését jelentették az olyan új termékek, mint a gyalogság és a tüzérség számára egyaránt gyártott védőlemezek, szuronyok, sisakok és katonai edények.19

1914. augusztus 1-1918. október 31. között 1 497 937 950 darab gyalogsági és 9 961 663 darab tüzérségi lőszer készült a gyárban. Az üzem teljes termelése 3,7-szere- sére emelkedett, ez a világháború alatt 22 ezer vagon árut jelentett, ezen belül azonban

19 ÖStA KA Zst KM MLA 1917 5A 23-1/77, 5 AM 4-1/104, 7A 1-15/38, 39-27, 64-1/6, 93-18, 7A/MG 9-578, 7P 2-58; MNL OL Z 402 1217; Pester Lloyd, 1922. december 27; Kocsis-Németh-Uglár é. n.