Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)

IV. A csepeli gyár - 8. A csepeli nagyüzemi munkásság kialakulása

IV. A csepeli gyár 251 16. táblázat A csepeli munkások megoszlása szakképzettség és első ipari munkahely szerint (%) első munkahely jellege vas- és gépipari más iparági WM nagy­üzem kisebb rt. egyéni cég kisip. nagy­üzem kis­üzem ismeret­len 1900-1905 szakmunkás 15,8 10,6­5,3 52,5­­15,8 férfi 50,0 9,4­­6,3 28,0 6,3­nő 80,0­­­­15,0 5,0­összesen 49,4 7,0­1,4 16,9 16,9 4,2 4,2 1906-1910 szakmunkás 10,4 8,4 2,1 6,3 35,4 2,1 8,3 27,0 férfi 52,0 11,0­­5,5 23,3 6,8 1,4 nő 67,7 2,9­­­20,6 8,8­összesen 42,6 8,5 0,7 1,9 13,5 16,1 7,7 9,0 1911-1914 szakmunkás 10,6 13,5 3,0 9,1 28,9 1,5 7,6 25,8 férfi 48,9 15,5 1,0­4,8 20,2 7,7 1,9 nő 75,9­­­­14,8 9,3­összesen 44,2 11,1 1,3 2,7 10,8 13,4 8,0 8,5 Forrás: CSM Munkásiroda munkakönyvek A munkások előző munkahelyét tekintve a csepeli munkásság csupán annyiban különbözött a budapesti gyárakban dolgozó munkásoktól, amennyiben eltérő volt a szakmai (képzettségi) összetétele. (17. táblázat)

Next

/
Thumbnails
Contents