Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
IV. A csepeli gyár - 5. Járműgyártás - A termékszerkezet bővítése
220 IV. A csepeli gyár bír, amennyiben - máris - Spanyolország és Portugália indíttatva látta magát, velem e cikk szállítása tekintetében összeköttetésbe lépni.”68 A tábori sütőkemencével elért sikerek lendületet adtak a mozgókonyhával folytatott többéves kísérleteknek. 1906 márciusában küldték el Bécsbe az első példányt, amely azonban további javításokra szorult. Az 1909-ig folytatott kísérletek jelentős összeget emésztettek fel, de végül megkapták a magyar, osztrák, német, román, angol, belga, francia, olasz, spanyol és portugál szabadalmat. Az új termék megkövetelte a gyár továbbfejlesztését: félmillió koronás beruházással felépült a járműgyár, amely az 1909. július 1-jei üzembe helyezést követően havi 100 ezer korona értékű sütőkemencét és főzőkonyhát állított elő. A járműgyártásban foglalkoztatott munkások száma ebben az időben megközelítette az 1000 főt, a konjunktúra visszaesését követően, 1912-1913-ban azonban a 400 főt sem érte el. A mozgókonyhával folytatott kísérletek melléktermékeként sikerült néhány új gyártmányt kifejleszteni. Ezek közül a főzőláda volt a legjelentősebb, s 1909 januárjában a Hadügyminisztérium megrendelte az első 1456 darabot közel 300 ezer korona értékben. Ezt követte májusban újabb, ezúttal 4168 darabos megrendelés mintegy 800 ezer koronáért. Esetenként, szintén a közös hadi igazgatás számára, gyártottak ágyútaligákat, telefonkocsikat, szerszámkocsikat és töltényövládákat is, amelyeket a fözőlá- dához hasonlóan a járműgyárban állították elő. A járműgyártással megváltozott a csepeli gyár jellege is, a fémipari tevékenység jelentős mértékű fafeldolgozással egészült ki, amely korábban csak a szükséges minimumra korlátozódott. Az asztalosműhelyben 1907-ben 200 munkás dolgozott, vagyis ez a gyárrészleg önmagában jelentős faipari üzemnek felelt meg. Weiss Manfréd ennek alapján bejelentette a Hadügyminisztériumnak, hogy képes teljes mértékben kielégíteni a 7-10 cm-es lövedékekhez szükséges ládák magyar kvótáját.69 A világháború előtti években dinamikusan fejlődött a járműgyártás is, 1909-1913 között 10,5 millió korona értékben gyártottak sütőkemencét és főző kocsit, ennek 24%- át szállították külföldre, Olaszország mellett elsősorban Hollandiába. A mozgókonyhákból 1913-ban a magyart honvédség is rendelt 112 darabot 438 ezer korona értékben. Főzőládát az említett négy évben 2,7 millió korona értékben gyártottak, ennek viszont már 63%-a került külföldre.70 A járműgyártásnak alapvetően kiegészítő funkciója volt, és a gyári berendezések minél teljesebb kihasználását szolgálta. Ez az elért eredmények és a jelentős külföldi szállítások hatására sem változott. A világháború éveiben ennek megfelelően a sütőke68 ÖStA KA Zst KM MLA 1909 Präs 5-31 /4. 69 ÖStA KA Zst KM MLA 1906 12A 55-1/2-3, 1907 7A 11-1/29-1, 5, 12A 55-3/2-8, 1908 7A 11-1/75-2, 13-1/84-15, 12A 55-2/3-2, 55-3/7, 1909 Präs 5-48/20, 7A 10-3/2-6, 11-1/13-11, 12A 55-3. 70 ÖStA KA Zst KM MLA 1914 Präs 48-25/7, 7A 10-3/1, 56; MNL OL Z 402 75, 79, MNL OL К 269 1914-117919/3919.
