Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
IV. A csepeli gyár - 4. A tüzérségi lőszergyártás. Harc a megrendelésekért
216 IV. A csepeli gyár Weiss Manfréd tisztában volt a realitásokkal, 20, majd 25%-os részesedése a nagy kaliberű lövedékek rendeléséből tökéletesen megfelelt előzetes várakozásának. Tudta, hogy ezt az újabb előretörést elsődlegesen a haditengerészet támogatásának köszönhette. Ki is akarta fejezni háláját a haditengerészet egyik magasabb beosztású tisztjének, de az feljelentette őt vesztegetésért. Hasonló sorsra jutott, amikor a tengerészet egyik hadmérnökének ajánlott fel 20 ezer koronát új típusú nagy kaliberű lövedék kikísérlete- zésére. A Hadügyminisztérium megrótta Weiss Manfrédot a vesztegetési kísérletekért, de a törvényes eljárástól eltekintett.62 13. táblázat Lövedékfelosztás a három érintett magyarországi gyár között 1902-1914 (%) 1902 1903 1905 1912 1914 6-10,4 cm srapnel gránát 6-10,4 cm srapnel gránát 6-10,4 cm 10,4cm 10,4cm 10,4cm Diósgyőr 50 66,6 50 50 42 75 60 55 Weiss Manfréd 50 33,4 50 50 4220 25 Resica16 25 20 20 Forrás: ÖStA KA Zst KM MLA 1903 7A 102-18/677, 1905 7A 13-1/30, 1914 7A 13-1/26. MNL OL К 269 Állami Vasművek 45241/1910, 118422/1912. A csepeli gyár számára az 1912—1913-as felosztások a monarchiái össz-szükséglet 10, majd 12,5%-át biztosították. A gyár kapacitása viszont még 1913 májusában sem érte el ezt az arányt: a 30,5 cm-es bombáknál Weiss Manfréd a Monarchia teljes gyártási kapacitásának csak 6,5%-ával rendelkezett (Diósgyőr: 10,9%, Resica: 3,9%), a 24 cm-es lövedékeknél 8,25 (Diósgyőr: 13%, Resica: 6,25%), a 15 cm-es gránátoknál pedig 5,85%-kal (Diósgyőr: 7,3% Resica: 8,78%). A tüzérségi hüvelyek felét Csepelen gyártották, a kapacitás azonban mindössze 12,7%-a volt a teljesnek. A következő évben Weiss Manfrédnak sikerült ezen az arányon változtatnia. A 8 cm-es lövedékeknél a kapacitás hatszorosára, a 30,5 cm-eseknél pedig kétszeresére emelkedett. A hüvelygyártásnál hasonló volt a helyzet, az összkapacitás 21,75%-át már Csepel biztosította, a hüvelygyártáshoz szükséges gépi berendezések 33,67%-a Csepelen működött. A 62 A magyarországi gyárak a hiányzó ágyúgyár kompenzálására a tüzérségi lövedékrendelésekből 50%- kal részesültek. ÖStA KA Zst KM MLA 1913 Präs 32-8/1, 1914 7A 13-1/26, 39, 1915 7A 57-2/31.
