Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
III. A csepeli gyáralapítás előzményei - 3. Csepel
174 III. A csepeli gyáralapítás előzményei lépést, amíg 1890-ben egy lakásban 8,3 fő lakott, addig ez a szám 1900-ban már 11,4- re emelkedett, a lakások száma ekkor 400 volt. A lakosság átrétegződése kifejeződött a templomi prédikáció nyelvében is, a századfordulóig a pap németül, négyhetente egyszer pedig szerbül prédikált, ezt követően időnként, 1910-től viszont kizárólag magyarul.70 A gyár fejlődése a századforduló után egyre inkább hatott nemcsak a lakosság számának alakulására, hanem a község egész arculatára is. 1905-ben már 12 kocsma volt a faluban. Ugyanebben az évben felépült az új állami iskola, amely azonban nem tudta kielégíteni az igényeket, miután a 6-12 éves gyermekek száma az ezret is meghaladta, így az iskolának három termet külön kellett bérelnie. A tanításról 12 tanító gondoskodott, az egyházi iskola viszont jóval csekélyebb ütemben fejlődött. A fővárossal a közlekedési kapcsolatot a félóránként induló lóvontatású omnibusz biztosította. Ugyanekkor Kőbányára a Rókus kórháztól (26-os), az Átlós (ma Bartók Béla) úttól villamos (35-ös) járt. Erzsébetfalvát a Szabadság térrel kötötte össze a 18- as villamos, a lőrinci Szarvas csárdáig az Orczy útról HÉV járt. A közúti közlekedés jelentősen javult, miután a csepeli gyár kiköveztette a Pesterzsébetre vezető egyetlen utat. Vízmű 1910-ben létesült a faluban, de a csepeliek nem látták hasznát, miután az a kispesti Wekerle-telep számára biztosította az ivóvizet. A századforduló utáni években a községben a természetes népszaporulat 16,9 ezrelék volt. Különösen a 40 éven aluli lakosság száma növekedett. 1910-re 1900-hoz viszonyítva ismét megduplázódott a község lakossága, s ezen belül az ország minden települését messze meghaladóan nőtt az ipari népesség aránya, bár a nagyipari munkásság létszámát tekintve Budapest környékén Újpesten kívül Kispest és Rákospalota is megelőzte Csepelt. Amíg azonban Csepelen a Weiss Manfréd gyáron kívül mindössze az Újpestről 1905-ben áttelepült Topits Vencel-féle reszelőgyár működött, addig Újpesten Lőwy Izsák tímárüzemet (1837), Wolfner Gyula (1855) és Mauthner Mihály (1887) bőripari vállalatot létesített. 1882-ben Roger Tatham angol vállalkozó a pamutipar első gyárát alapította meg. 1901-ben települt Újpestre az Egger és Társa Egyesült Villamossági Rt., a későbbi Egyesült Villamossági és Gépgyár, vagyis az Egyesült Izzó, a Phöbus Villamossági Vállalatok telepe, a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Rt., valamint egy vegyészeti, egy fémárugyár és két nagy textilgyár. Rákospalotán 1905-ben adták át a MÁV István telki főműhelyét. Kispesten 1900- ban indult a Hofherr és Schrantz Gépgyár, 1910-ben a Lipták-gyár; 1907-ben kezdte működését a Popper testvérek által alapított Kispesti Textilgyár (Kistext), 1911-ben pedig a korábbi Schwartz Lajos-féle szövőgyárból létrejött Hungária Jacquard Szövőgyár. Az akkor Kispesthez tartozó, gyér népességű Pestszentlőrincen kavicsbánya és 70 Berend-Ránki 1961. 541-543. p; Beregszászy 1969. 28. p; Nemeskéri é. n.
