Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
II. A nagy nemzedék, avagy adalékok a hazai nagyburzsoázia megítéléséhez
146 II. A nagy nemzedék, avagy adalékok a hazai nagyburzsoázia megítéléséhez végül a századforduló utáni években a gazdasági életben találta meg a kibontakozás lehetőségét. Már apja életében jelentős pozíciókba jutott, majd annak halála után teljes egészében átvette a chorini örökséget, sőt Fellner Henrik halála után 1932-től személyében ismét egy Chorin állt a GYOSZ élén. Házassága révén bizonyos fokig ki is terjesztette az atyai befolyást, Weiss Manfréd halála után ugyanis ő vette át a magyar gazdasági élet legnagyobb családi érdekközösségének tényleges irányítását. Mindössze hét főt soroltam tehát a nagy nemzedékbe: Fellner Henriket, Hatvany- Deutsch Józsefet és Sándort, Kornfeld Zsigmondot, Lánczy Leót, Ullmann Adolfot és Weiss Manfrédot. Közülük éppen a fele sorolható a banktőkéhez, a másik fele pedig az ipari tőkéhez, hiszen - az itt részletesen be nem mutatott - Fellner hosszú ideig egyértelműen a banktőke, majd életének közel utolsó húsz évében inkább az ipari tőke képviselője volt. Hetük közül ketten tértek ki, Lánczy és Fellner, de ők azok, akik nemhogy bárók, de még nemesek sem lettek. Valamennyien saját „osztályukból” házasodtak. Szokásaikban, viselkedésükben szigorúan puritánok voltak, és polgári életmódot folytattak. Szó sincs tehát arról, hogy dzsentri, vagy akár arisztokrata allűröknek hódoltak volna. Mégsem válhattak a puritán életvitel, a polgári etika követendő példáivá. Ehhez - s ezt minden szempontból újra és újra hangsúlyozni kell - ez a réteg túlontúl szűk volt, s éppen puritánsága és polgári életvitele következtében maradt idegen a magyar társadalomban. Asszimilálódott, de megőrizte korábbi identitását; befogadták, de egyben idegennek tekintették. Helyzetének éppen ez a kettőssége ösztönözte, hogy eljusson a csúcsra. Nem a vagyonszerzés inspirálta, hanem a siker, a cselekedet s annak eredménye. A vagyon, a cím, a befolyás pusztán mércéje volt ennek a sikernek.
