Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - A főváros török uralom alatt - 1.) Helyrajz és városkép

nál, amelynek kulcsát akkor Pálczán helyettes bíró tartotta magánál, beengedik őket. A budai polgárok „árulásában" ugyanazon tekintélyes polgárok vettek részt, akik az 153 l-es ostromban kitüntették magukat a védelemben, és akik a legtöbb hasznot élveztek a németek kitelepítéséből. A tanácsból az „árulásban" Pálczán mellett főként Bácsi Ferenc, Bornemissza Gergely és Tamás, Siri Imre és mások vettek részt. Valamennyi jelentős kereskedő. A bíró - Turkovith - óvatos volt, beteget jelentett, és így nem lett bántódása. Pálczánék abban állapodtak meg Roggendorffal, hogy az ostromló seregben lévő magyarokat küldi a városba, a tábornok azonban saját fiának és a németeknek akarta a dicsőséget, tehát azokat küldte. A városháza előtti őrség észrevette, megszólította őket, és mivel németül beszéltek, riadóztatták az éjjeli pihenőn lévő védőket. Az eredmény: az ostromlókat sikerült kiverni, az összeesküvő budaiak egy része velük szökött ki, a többit kivégezték, a szökevények családját elfogták, vagyonukat elkobozták. Közben Mehmed bég és Török Bálint megérkezett a felmentő sereggel, ezért Roggendorf elvonult. A közel négy hónapos ostrom alól Buda augusztus 22-én szabadult fel. Időközben azonban a szultáni sereg is elérte Budát. Szulejmán augusztus 26-án érkezett, és Óbudán szállt meg. Augusztus 29-én magához hívatta a magyar urakat, és míg velük tárgyalt, a „szövetséges" törökök megszállták a város stratégiai pontjait. Izabellának és tanácstagjainak el kellett hagyniuk a várost, Török Bálintot fogságba vetve Isztambulba szállították, Buda 145 évre török kézre került. A főváros török uralom alatt 1.) Helyrajz és városkép Buda az ostrom következében erős sérüléseket szenvedett, ami elsősorban a falaknál mutatható ki. Pusztultak a külvárosok is, de a Várhegy lényegében érintetlenül maradt. Megváltoztak a falszakaszok, tornyok és nagyrészt az utcák elnevezései is. A hódítók az elpusztult falakat kijavították, és több új bástyát emeltek. A vár északi falának közepén állt a Sziavusz pasa kuleszi, (Sziavusz pasa tornya) amelyet a nevezett pasa építtetett 1648-1650 között. A város nyugati kapuja, a Fehérvári (régi Zsidó), 68