Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - Budapest területének története a budai magyar polgárok egyenjogúsításától a németek kitelepítéséig (1439-1529) - 5.) Török betörés, két király Budán

A budai képzőművészetről elsősorban az ásatások nyújtanak képet számunkra. Mátyás budai építkezésénél már megjelenik az olasz reneszánsz, azonban mindvégig a gótika maradt irányadó. 5.) Török betörés, két király Budán A mohácsi csata hírére Mária királyné és környezete azonnal elmenekült a fővárosból, ami lélektanilag nagy hatást gyakorolt. Őt követte szeptember 2-án Bornemissza János várnagy, miután összecsomagoltatta a királyi kincseket és a várkápolna kegyszereit. Az eredmény; a várost mindenki elhagyta, így amikor szeptember 8-án a török előhad, 11-én pedig maga Szulejmán szultán megérkezett, Buda gyakorlatilag üresen állt. Csak a zsidók maradtak ott, őket a török császár Szaloniki környékén telepítette le. A törökök kirabolták és felgyújtották a várost, majd otthagyták. Mivel II. Lajos meghalt, új királyt kellett választani. Először Szapolyai János erdélyi vajdát választották meg, és meg is koronázták királynak, de egy ellenpárt II. Lajos sógorát, Habsburg Ferdinánd osztrák főherceget tette királlyá. így két királya volt az országnak, ami a főváros történetére is kihatott. Először János király ült be a budai várba, az elmenekült polgárok pedig visszatértek, és megkezdték az újjáépítést. 1527 márciusában János király már országgyűlést tartott Budán. Közben Ferdinánd megerősödött, és 1527. augusztus 20-án bevonult a János királytól elhagyott fővárosba. Az új uralkodó a nádor elnökletével helytartótanácsot nevezett ki, az élet pedig visszatért a rendes kerékvágásba. A mészárosok céhkönyvét 1528-ban újra vezették, a céhnek szinte semmi vesztesége nem volt 1526-hoz képest. Mindhárom bíró, aki 1526 és 1529 között vezette a várost, már a mohácsi csata előtt is a tanács tagja volt. A Lengyelországba menekült János pártja azonban nem adta meg magát, Szulejmán szultán is az ő pártjára állt, és 1529-ben újra megindult Magyarország ellen. János király találkozott vele, és 1529. augusztus 26-27-én a török sereg körülzárta Budát, ahonnan a helytartótanács elmenekült. A budai várnagy, Nádasdy Tamás német zsoldosokkal és a polgársággal a budai várba zárkózott, majd szeptember 8-án feladta a várat. Budán újra János király volt az úr. 65