Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - Budapest területének története a budai magyar polgárok egyenjogúsításától a németek kitelepítéséig (1439-1529) - 3.) Igazgatás

ható „szittya öntudatot" ők fogalmazták meg. Ezt találjuk meg Thuróczy János ítélőmester Mátyás kori történeti művében, vagy Werbőczy István Hármaskönyvében, amely a magyar szokásjogot gyűjtötte össze köznemesi szellemben. Werbőczy hátrahagyott még egy általa Bécsben kiadott munkát is a Tízparancsolatról, vagyis ez a réteg a vallásos irodalommal is foglalkozott, nemcsak a joggal és az ország történetével. Mátyás híres könyvtárának, a Bibliotheca Corvinának egy részét már a nagy király halála után szétlopták, hatása azonban a Budán működő tanult rétegre nyilván nem volt lebecsülhető. Változást hozott a könyvnyomtatás feltalálása. Addig a könyvek kéziratos másolatokban terjedtek, most mód nyílt nyomtatásban, sokkal olcsóbban és gyorsabban terjeszteni őket. Az első könyv a Hess András által Budán kiadott Budai krónika, a magyar krónikák egyik változata. A könyvet a főváros 1473-as pünkösdi vására számára nyomtatta ki. A következő évtizedekben számos budai könyvkiadóról maradtak fenn adatok. Igaz, ők a könyveket általában külföldi nyomdákban gyártatták le. 1480-1526 között 73 könyvet adtak ki, közülük 51 volt liturgikus tartalmú, 17 tankönyv és csak 5 egyéb vonatkozású. A zene terén a főként kocsmai mulattatóként működő lantosokat, hegedűsöket és síposokat nem számítva ugyancsak a királyi udvar kapcsolódott a legjobban az európai zenei élethez. Mátyás és felesége szolgálatában többek közt a francia Mecchino, a flamand Stokem, vagy az olasz Pietro Bono működött. Ismert külföldi zenészeket találunk II. Ulászló udvarában is, bár az udvari ének- és zenekar vezetője egy ideig a magyar Huszti Márton, a budai Szent Zsigmond káptalan prépostja volt. II. Lajos udvarában rövid ideig működött, az akkori Európa legnagyobb zeneszerzője, a németalföldi Adrién Villáért, a királynénak pedig a sziléziai Thomas Stoltzer állott szolgálatában. A reformáció terjesztésében is nagy szerepet játszottak a budai német papok. Kresling János tekintélyes budai család sarja, és a Szent György kápolna papja volt, Konrád Cordatus a Boldogasszony templom hitszónoka, Simon Grynaeus és Veit Oertel pedig iskolamesterek. Az új hit terjedéséhez hozzájárult, hogy volt igény a vallásos irodalom iránt. II. Lajos feleségének, Habsburg Máriának az udvara szintén rokonszenvezett Lutherrel, így tanai elsősorban a német polgárság körében hatottak. A nemesség akkor még szemben állt velük, az 1523:53. te. követésükért már fej- és jószágvesztést helyezett kilátásba, míg az 1525 évi rákosi országgyűlés 4. tc.-e a lutheránusok elégetését rendelte el. Állítólag el is égettek Budán egy könyvkereskedőt. 64