Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)
Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - Budapest területének története a budai magyar polgárok egyenjogúsításától a németek kitelepítéséig (1439-1529) - 3.) Igazgatás
A vár gazdasági ügyeit a budai vár udvarbirája intézte. Ezt a tisztséget trónra lépte után Mátyás király hozta létre. Mivel Budához nem tartozott vártartomány, az udvarbíró lett az összes királyi uradalom fő jószágkormányzója, valamint ajászkunok ispánja. Nem volt a várnagy alárendeltje, bár gyakran ugyanaz a személy töltötte be mindkét tisztséget. Mind a várnagy, mind az udvarbíró hivatalból tagja volt a királyi tanácsnak is. Változatlanul kamaraszolgának számítottak a zsidók. Mind Budán, mind Pesten volt zsidóutca. Az 1460-as évek második felében Mátyás király létrehozta a zsidó prefektúrát. A prefektusi tisztség a budai zsidó Mendel családban öröklődött. A prefektus, akit a zsidók fejedelmének is neveztek, az ország valamennyi királyi zsidójának felettese volt. O szedte be a kincstár számára a zsidók adóját, ennek fejében pedig módja volt hitsorsosait megvédeni. Mendelék igen nagy tekintélyt élveztek. Amikor Mátyás király 1476-ban felesége, Beatrix királyné fogadására és székesfehérvári koronázására indult, Mendel díszesen öltözött, nagyszámú fegyveres zsidó kíséretével közvetlenül a király előtt lovagolt ki a palotából. A zsidók a prefektus vezetése alatt az új királyok és királynék budai bevonulásánál is mindig nagy szerepet játszottak. 4.) Kultúra Az óbudai egyetem még Zsigmond király uralkodása idején megszűnt. Mátyás uralkodása alatt Vitéz János prímás kezdeményezésére Pozsonyban alakult egy rövid életű egyetem, majd uralkodása végén a nagy király a jelek szerint a domonkos rend budai rendi főiskoláját kívánta egyetemmé fejleszteni, ami azonban nem sikerült. A magyarországi hallgatók inkább külföldi egyetemeket látogattak. Legtöbben a bécsi és krakkói egyetemre iratkoztak be, de sokan tanultak tovább az olasz universitasokon is. Az ott végzettek már humanista képzettséggel érkeztek haza. A budai és pesti származású diákok élenjártak a külföldön beiratkozottak között. Ennek ellenére a két város - és főként Buda - iskolavárosnak számított. Minden plébániatemplom és kolostor mellett működött iskola. Különösen magas színvonalú képzést nyújtott a két várbeli plébánia, a Boldogasszony és a Magdolna templom iskolája. Külföldi egyetemeken végzettek, nem egyszer külföldi származásúak tanítottak itt. Magas képzettségű volt például az 1450-es években a bajorországi származású, Bécsben egyetemi fokozatot szerzett Konrad Wann, Paul Wann bécsi 61
