Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - Budapest területének története a budai magyar polgárok egyenjogúsításától a németek kitelepítéséig (1439-1529) - 1.) Gazdasági élet

A kézművesek aránya a városi lakosságban a középkor végén Budán 30-33% lehetett, ami a magyarországi városok között nagyon magas arány. A másik két városban viszonylag kisebb a forrásanyag, így az arány nehezebben állapítható meg, de különösen Óbudán-jóval alacsonyabb lehetett. Az iparosok szakmai megoszlása terén Budán a fémipar és az élelmezési ipar állt az élen, a kézművesek 22,4-22,4%-kal. Ezt követte a ruházati ipar 20,9%-kal, az építőipar 8,8%-kal, A többi szakma aránya már jóval szerényebb, a nyugati városokban élenjáró szövőipart az iparosoknak csupán 7,4%-a művelte. Pesten a ruházati ipar állt az élen a kézművesek 33%-kal, ezt követte 22,3%-kal a fémipar, 14,6%-kal a bőripar, 11%-kal az élelmezési ipar, 10,8%-kal az építőipar. A szövőipar csak 3,8%-ot tett ki. A pesti ruházati ipar magas aránya nyilván a város vásárközpont jellegének következménye volt, az ország más részeit is innen látták el kész ruhákkal. A budai élelmezési ipar jelentősége bizonyára azzal állt kapcsolatban, hogy sok idegennek volt elintézni valója a fővárosban, ezért találunk sok csapszéket is Budán, és nyilván az sem véletlen, hogy a letelepedett zenészek - lantosok, hegedűsök, síposok többségükben olyan házban laktak, amelyben „vendéglátóipari üzemegység" működött, azaz kocsmai zenészek lehettek. A fémipar - ahová egyrészt az ötvösséget, másrészt a fegyvergyártást is számíthatjuk a kovácsok, lakatosok stb. mellett azonos színvonalat mutat mindkét városban. Ez is a fő városi jelleg következménye lehetett. A kézművességnél nagyobb volt a céhek szerepe a korábbi korszakhoz képest. A céhek olykor több, nem is mindig rokon szakmát fogtak össze. A középkorvégi Budán legalább huszonöt iparág volt céhbe szervezve, összesen tizenöt céhről maradt adat. Pesten a céhek alakulása az 1440-es években kezdődött, bár a német mészárosok, továbbá a kovácsok céhei a jelek szerint korábban alakultak. Az 1440-es években egyszerre három, a hatvanas években ugyancsak három céh alapítólevele maradt fenn. A többi későbbi. Ebben a városban tizenkét céh huszonhét iparágat fogott össze. Budán olykor nemzetiségi alapon szerveződtek, így céhük volt a német mészárosoknak, illetve tímároknak, vagy a magyar szabóknak, illetve a pintéreknek és esztergályosoknak. Nem zárható ki, hogy ugyanakkor a másik nemzetiségnek is működött céhe, pl. tudunk magyar mészárosokról is. A németség felszívódása után a pesti német mészároscéh feltehetően magyar lett. A mesterjog megszerzésének megnehezítését célzó törekvések kezdetei is ebbe a korszakba esnek. A remek (mestermü) elkészítése korábban is feltétel volt, hiszen ez felelt meg a mestervizsgának. Most egyre drágább remeket kellett bemutat51