Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - Buda alapításától a budai magyarok egyenjogúsításáig (1240-es évek -1439) - 2.) A három város középkori helyrajza - e.) Városkép

sek a középkor végén mezővárosi jogokat élveztek. Mezőváros volt-Buda, Budafelhévíz, és Pest, Szentfalva nevű külvárosain kívül Tétény, a mai Nagytétény, valamint Csepel is, ahol a királynak udvarháza is állott. Több település a középkor végére eltűnt, ezt a jobbparton a szőlőterület jelentősége indokolta. A szőlő ugyanis nem tartozott a jobbágytelki állományhoz, azzal tulajdonosa szabadon rendelkezhetett. Nem volt ezért ritka az, hogy a jobbágyok a szántók helyére szőlőket telepítettek, majd azokat eladták, nem egyszer fővárosi polgároknak, ők maguk pedig beköltöztek a városba. így pusztult el a visegrádi és a garamszentbenedeki bencés monostorok birtokában lévő Óbudaőrs falu a XIV. század második felében. (Nem összekeverendő Budaőrssel, Obudaőrs a Hármashatár-hegy oldalában feküdt.) Később, a XV. század közepén ugyanez történt Sasaddal, a végén a pusztán maradt királyi falut Mátyás király Buda városának adományozta. A sasadi szőlőhegyeken valóban a budai polgárok végeztek szőlőművelést. A balparton is találkozunk elpusztult falvakkal, itt az állattenyésztés fejlődése hathatott a szőlőműveléshez hasonló módon. Nem szóltunk még a Margitszigetről, amit eredetileg Nyulak szigetének neveztek. A sziget nem tartozott egyetlen településhez sem. A XIII. század elejétől premontrei prépostság mutatható itt ki, temploma ma is áll. A tatárjárás után itt alapított IV Béla király a domonkos apácáknak kolostort, itt élt és halt meg Árpádházi Szent Margit. Mellette állt egy királyi udvarház, és házuk volt az apácák lelkigondozását ellátó domonkos férfiszerzeteseknek is. Az Árpád-kor végén a sziget északi részén az esztergomi érseknek, a délin a johannita kereszteslovagoknak vára is állt itt, ezekről azonban a későbbi korokban már nem hallunk. Volt a szigeten egy ferences kolostor is. e.) Városkép Buda középkori kinézését egykori ábrázolásokból ismerjük. A legfontosabbak: a Schedel-krónikában fennmaradt látkép, amely a XV század második felében a Duna felől, és Erhard Schön XVI. századi ábrázolása, amely nyugatról mutatja be Budát. Az előbbin csak a palota és a Várhegy déli fele, az utóbbin az egész város, sőt a távolból a Duna túlsó oldalán Pest is látszik. Feltűnő, hogy Schedelnél a Várhegy oldalában faszerkezetű, ún. Fachwerk házak is látszanak, ilyenek azonban valószínűleg ritkák lehettek. 32