Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - Buda alapításától a budai magyarok egyenjogúsításáig (1240-es évek -1439) - 2.) A három város középkori helyrajza - a.) Buda

hogy a németek a Várhegy középső részét szállták meg, az északi és a déli részen többségében magyarok élhettek. Lehetséges, hogy a Várhegy északi kapuja, a Szombat kapu eredetileg a Táncsics utca 9. sz. királyi udvarháznál állhatott, azonban a későbbi időben már egyértelműen a mai Bécsi kapu helyén lehetett északra elhagyni a várost. A Váralja, azaz a középkori külvárosok helyére és területi megoszlására egy 1441-es plébániahatár perből, valamint XVI. század eleji bortized lajstromokból értesülünk. 1441-ben ugyanis újra napirendre került a Boldogasszony- és a Mária Magdolna plébániák határa, azonban most figyelembe vették a váraljai Szent Péter plébániát is. A Váralja északi részét a Várhegytől a Dunáig a XIV. század vége felé fallal övezték. Ez a mai Moszkva tér, Margit körút és a Bem tér vonalát követte. Három kapuja volt: a mai Ostrom (esetleg Várfok) utca végén a Tótfalusi, a mai Horvát utcánál a Taschentali és a Bem térnél a Szentpéteri kapu. A Váralja északi fele a Magdolna plébánia körzetéhez tartozott. Ide esett két külváros: a Várhegy oldalában Tótfalu és tőle északra, kb. a mai Varsányi Irén utca körül Taschental. Ez utóbbiban alapitotta Nagy Lajos király és anyja 1372-ben a német karmeliták Irgalmasság anyja kolostorát, amit a középkor végén Három Máriának is neveztek. A budai Váralja legnagyobb külvárosa a plébániájáról elnevezett Szentpétermártír, illetve röviden Szentpéter-váralj a volt. Három fő útvonala volt: a Szentpéteri kapunál induló és a Dunával párhuzamos Duna (ma Fő) utca, az azt metsző, a Tótfalusi kapunál induló, a Szent Péter templomot érintő, a folyóhoz vezető út (mai Csalogány utca), végül a Hosszú utca (mai Gyorskocsi és Iskola utcák) a templomot kötötte össze a Váralja déli részével. A plébániatemplom körül piactér létesült, a Váralja utcái többségét nem tudjuk azonosítani. Utcái közül több kézművesekre utal: Csapó utca, Molnár utca, Német mészárosok utcája. A mai Víziváros déli része azonban a várbeli Boldogasszony plébániához tartozott A Váralja itteni külvárosait is templomokról nevezték el. Szentmihály a Boldogasszony templom Szent Mihályról elnevezett temetőkápolnájáról kapta nevét, a Várhegy oldalában terült el. Szentistván pedig a Corvin tér felett épült, Szent Istvánról elnevezett ágostonrendi remetekolostor nevét kapta meg, ami 1276-ban már létezett. Közelében volt az Örmény utca, amely nevét örmény kereskedőktől kapta. A Váralja ezen részén ismerünk Takács utcát és Halász utcát is. A Várhegytől délre az egykori Kisebb Pest Alhévíz néven a középkorban már Buda része, annak egyik külvárosa volt. Plébániája az Árpád-kori Szent Gellért templom volt. Déli részén, a mai Erzsébet-híd budai hídfője mellett délre tárták fel 27