Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - Buda alapításától a budai magyarok egyenjogúsításáig (1240-es évek -1439) - 2.) A három város középkori helyrajza - a.) Buda

az esztergomi érsek alá tartozott. Bár az 1244-es pesti aranybulla alapján plébánosát a polgárok választották, még a középkor végén is előfordult olykor, hogy királyi alapítására tekintettel az uralkodó maga nevezte ki a plébánost. Gyakorlatilag azonban mindig a város német eredetű vezető polgárainak befolyása alá tartozott, azért a budai magyarok, akik részben korábban ott éltek, részben a régi budai agglomerációból, sőt az egész ország területéről ideköltöztek, saját templomokat építettek maguknak. Ezek már 1257-ben léteztek. Az egyik, a Mária Magdolna templom tornya ma is áll a Hadtörténeti Intézettel szemben, a másik, a zömében magyar lakosságú váralján a Budafelhévíztől átcsatolt részen a Csalogány és Medve utca sarkán került elő. Szent Péter vértanúról volt elnevezve. Eredetileg nem volt saját plébániahatáruk, hanem a Boldogasszony-plébánia területén élő magyarok lelki gondozásáért voltak felelősek. Az új város alapítása, és annak stratégiai fekvése, valamint az uralkodó egyre gyakoribb itt tartózkodása azonban negatív hatást gyakorolt a polgári életre, az uralkodó felfüggesztette a pesti aranybullában a polgároknak biztosított bíróválasztásijogot, és a város élére 1265 és 1347 között egy rektort állított. Ez a kinevezett bíró egyetlen kivétellel (Kökényes-Rénold nembeli Mikud) német volt, és többnyire a városi vezetőrétegből származott. 2.) A három város középkori helyrajza a.) Buda Az mindenképp biztos, hogy a XIV század közepén már állt a Várhegy déli részén egy királyi lakhely céljait is szolgáló épület, noha az udvar abban az időben általában Visegrádon tartózkodott. A palota - alapjaiban ma is álló - legmagasabb tornyát ugyanis István hercegről nevezték el, aki Nagy Lajos király öccseként, bátyja nápolyi hadjáratai idején helyettesítette őt. Feltehetően ő építtette a tornyot. Nagyobb építkezésekre Zsigmond, majd Mátyás király korában került sor. A palotától északra két utca vezetett. A nyugati a Zsidó utca volt, eredetileg itt éltek a zsidók, akiket 1360 körül Nagy Lajos telepített ki az országból, később visszatértek. A XV. században azonban már a Várhegy északi részén állt a zsinagóga, a Zsidó kapu közelében. Ez a kapu volt a Várhegy nyugati kapuja, ma ennek a helyén megy le a 16-os autóbusz. A keleti utcát Szent János kapunak hívták, a mai 25