Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)
Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - Buda alapításától a budai magyarok egyenjogúsításáig (1240-es évek -1439) - 1.) Buda alapítása
Kapcsolódott hozzá a budai Várhegy is, amely a tatárjárás előtt már nem volt lakatlan. A „budai" település agglomeráció tehát kb. a Várhegy déli végéig terjedt. Buda alapításától a budai magyarok egyenjogúsításáig (1240-es évek-1439) 1.) Buda alapítása Az 124l-es mongol betörés nagy pusztítást okozott. A pesti lakosság egy része a domonkos kolostorba menekült, és ott pusztult el. IV. Béla király 1242-ben a mongolok visszavonulása után megkezdte az újjáépítést. Valószínűleg a mai Nagybudapest területén a korábbi állapotokat akarhatta visszaállítani. 1244-ben Pest városának új, aranybullával megerősített kiváltságleveleket adott, amivel a tatárjáráskor elpusztult privilégiumukat akarta pótolni. Ez számos jogot biztosított a polgárságnak. Szabad plébános- és bíró választási jogot kaptak, vámmentességet, végrendelkezésijogot és sok egyebet. Ezek a jogok később a legtöbb magyarországi város kiváltságainak alapját képezték. Biztosították a város jogait a Kisebb Pest felett is. Egy újabb mongol támadás álhíre azonban módosította a királyi politikát. IV Béla egyrészt erődített városokkal és várakkal akarta biztosítani az ország védelmét, másrészt komolyan gondolt a Duna vonala megvédésére. Földrajzi helyzete következtében a budai oldal mintegy predesztinálva volt a védekezés megszervezésére. A budai Várhegy háromszög-alakú felsíkja kiválóan alkalmas volt egy erődített város létrehozására, innen egyébként ellenőrizni lehetett mind a pesti, mind a jenői révet. Az 1240-es évek második felében került sor Buda alapítására. Ez kettős módon következett be. A tatárjárástól megmenekült, illetve újonnan betelepült pesti lakosságot áttelepítette a király a budai Várhegyre. Magukkal vitték kiváltságlevelüket és városi pecsétjüket is. A pesti aranybulla a középkor végéig Buda birtokában volt. Mind a budai, mind a pesti polgárok ezt tartották polgári szabadságaik biztosításának. Buda a XIII. században a régi pesti - feliratában kissé módosított - kettős pecsétet használta, és meg is őrizte a török hódításig. Előlapján az Árpádok hétszer vágott címerpajzsa volt „A pesti Új vár pecsétje" felirattal, míg a hátlapon egy három tornyos vár állt latin verses felirattal, amely azonban csak Pest várát említi. A 23