Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)
Gyáni Gábor: Budapest története 1873-1945 - A lakáshelyzet javítása és a községi szociálpolitika
nyék kiadására. A mozgalom időlegesen meghátrálásra késztette a háztulajdonosokat, akik egy idő után arra kényszerültek, hogy a lakók képviselőivel (bizalmi férfi) kollektív szerződéseket kössenek. 1909 elején újabb, az eddigieknél is súlyosabb konfliktus robbant ki akkor, midőn a háztulajdonosok az együttes béremelés mellett döntöttek. A bojkott-mozgalom ekkor átcsapott az erőszakos lakbérsztrájkha. A sztrájkmozgalom, melynek Angyalföld lett a központja (a Hétház), 1910/1 l-ben jutott tetőpontjára: ekkor 223 ház és több mint 11 ezer lakó vett benne részt. Az esetek többségében kollektív szerződés kötése vetett véget a lakbérfizetés megtagadásának. Végül a háztulajdonosok mégis fölébe kerekedtek renitens bérlőiknek. Sikerükhöz némiképpen hozzájárult az is, hogy a lakásínség enyhítése végett külön az állam és külön a főváros ezekben az években elsőízben határozott úgy, hogy saját beruházásban olcsó szociális munkásházakat épít Budapesten. A gyér számú (állami) vállalati munkáslakásépítés (MÁV) mellett az 1908. évi XXIX. törvénnyel létesített Wekerle telep volt az első állami munkáskolónia. Az állami pénzen épülő Wekerle teljes egészében 1927-re készült el, jóllehet már 1914-ben 20 ezren laktak az addigra átadott 3600 lakásban. A közvetlenül a főváros határán felépített, telepszerűen kialakított és neves építészek (Kós Károly) által tervezett lakótelepen háromnegyedrészt állami vállalatok szakmunkásai jutottak hozzá a zömmel kétszobás és olcsó bérű otthonokhoz. A Wekerle abban is elütött a magánbérházak bérleményeitől, hogy a lakást nem a munkás, hanem a munkáltató kapta, s mintegy szolgálati lakásként utalta ki alkalmazottjának. A telep miatt is a gyári munkáskolóniákra emlékeztetett, hogy építészetileg egységes és erősen zárt teret alkotott, melynek határai között az ottlakóknak úgyszólván önellátó életre nyílt az lehetőségük, miután a Wekerlét bőségesen ellátták a legkülönfélébb szolgáltató és egyéb intézményekkel. Az állami beruházást időben megelőzte a községi lakásépítés programszerű meghirdetése, melynek Bárczy István adott új lendületet. A század végén Gerlóczy kezdeményezett ilyen akciót, a Gyáli úton 176 lakás el is készült. Ezt kívánta folytatni az 1909-ben törvénnyel állami adókedvezményben is részesített impozáns kislakásépítő program. 1909-ben indult meg a községi kislakásépítő akció, melynek eredményeként még a háború előtt felépült 25 többemeletes bérház és 17 kislakásos telep - a kettő együtt ötezer lakást foglalt magába. Épült továbbá egy ún Népszálló, valamint egy Népház és a Vágóhíd utcában egy szükséglakótelep. 202
