Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Gyáni Gábor: Budapest története 1873-1945 - Várospolitika és politikai élet a fővárosban

ruházásokról (a fő útvonalak villamos világításáról, a vízvezetékrendszer fejlesztéséről, vagy a partrendezésről). Ezeken túl megemlíthetjük még az új dunai átkelő, a Ferenc József, valamint az Erzsébet híd létesítenek elhatározását, mely utóbbi a belvárosi utcarendszer átrendezését (a régi Városháza lebontását, a Kossuth Lajos utca kiszélesítését) is maga után vonta. Természetesen nem feledkezhetünk meg a Városliget millenáris célból történő kiépítéséről sem, melynek a Vajdahunyad vára lett az egyik legmaradandóbb (1904) emléke; a lágymányosi holt Duna-ág szigetén felállított mulatónegyed, a Konstantinápoly pedig az akkori építkezések talán legmúlékonyabb fejezeteként említhető. Az egész évben zajló fényes ünnepségek két eseményéről külön is szólni kell: az 1896. június 8-án megrendezett millenniumi díszmenetről, valamint a Városligetben részben éppen e célból emelt épületekben rendezett, 1896 májusa és októbere között nyitva tartó Ezredéves Országos Kiállítás rendezvénysorozatáról. A kiállítás két tematikai egységet fogott át. A Történelmi kiállítás a honfoglalástól kezdve jelenítette meg a magyar múltat ,,a) történeti okmányokban; b) régi eszközökben, iparmüvekben és történeti emlékekben; c) művészi alkotásokban, és pedig különös tekintettel: az egyházi életre, a közszellem nyilvánulására és a magánélet alakulására, a hadviselésre." A Jelenkori kiállítás húsz tematikai blokkban tárta a kiállítást felkereső több millió látogató elé a művészet, a gazdaság, az oktatás és egészségügy, sőt a népi és a városi kultúra érdemesnek tartott fejleményeit és termékeit. Külön is figyelemre méltó, hogy a néprajzi kiállítás volt hazánkban az első megvalósult skanzen a maga 23 hitelesen rekonstruált paraszt lakóházával. A hazai néprajztudomány éppen e skanzen megalkotásával vált valóban szaktudománnyá. A tömegkultúra is új lendületet kapott a millenáris ünneplés körülményei között. Ennek volt szimptomatikus példája a körkép megkésett budapesti reneszánsza, amely éppen a millennium idejére esett. Az 1885. évi Országos Kiállítás keretében állították fel az első állandó rotundát a Városligetben, ahol Magyar Országos Fürdőpanoráma címen rendeztek be körkép kiállítást. Ám elsősorban a Feszty-féle A magyarok bejövetele című, máig megtekinthető körkép fémjelzi a panorámák valamikori divatját. Feszty Árpád és festőcsoportja 1891 és 1894 között készítette el a Jókai szellemi hatását is magán viselő körképet, melyet 1894-ben állítottak ki a későbbi Szépművészeti Múzeum helyén emelt, 236 néző befogadására alkalmas, kőből emelt rotundában, ahol ezt követően öt évig tekinthették meg a nézők a dicső múltunkat megjelenítő hatásos panorámát. A millenniumnak Budapest művelődési intézményrendszerére és kulturális életére gyakorolt tényleges hatását akkor ér177